Dorothy története az egyik kedvencem, hisz keveredik benne a történelem és a misztikum világa.
A 20. század egyik legérdekesebb női alakjaként tekinthetünk rá, hisz egy véletlen következtében vált különlegessé és ennek köszönhetően rengeteget lendített a régészet, egész pontosan az egyiptológia kutatásain.
Londonban született, 1904-ben. A története 3 éves korában kezdődik, amikor is otthon leesett a lépcsőről. Az orvos megvizsgálta, majd megállapította a halált, hisz a kislány semmire nem reagált. Amint az orvos visszatért a testhez, Dorothy már önfeledten játszott, mintha mi sem történt volna.
Sokak számára hihetetlennek hangozhat, de egyáltalán nem egyedi eset az átmeneti halál állapota.
Mégsem ez teszi szenzációssá a történetét, hanem ami ez után történt.
A kis Dorothy ugyan nem szerzett maradandó fizikai sérülést, ám személyisége teljesen átalakult. Egyre többször emlegette, hogy haza szeretne menni, melyet szülei értetlenül fogadtak, hisz otthon volt.
Egy családi kirándulás keretein belül ellátogattak a British múzeumba, ahol a meglepetés az egyiptomi terembe érve érte mindannyiukat. A kislány odaszaladt a szobrokhoz, megcsókolta a lábukat és könnybe lábadt szemmel tekintett rájuk.
Később egy magazinban látott egy cikket az egyiptomi Abüdosz templomról, melynek hatására sírva fakadt: „Ez volt az otthonom, és teljesen másképp nézett ki 2000 éve.”
Később neki köszönhetően került ismét a figyelem középpontjába az egyiptomi kultúra a 20. század második felében. Formális képzettség nélkül vált a világ egyik legkiemelkedőbb egyiptológusává.
Hogyan lehetséges ez? A baleset következtében a fejét olyan helyen érte ütés, melynek hatására felszabadultak – a vélhetően – korábbi életének emlékei.
Gyakori eset, hogy külső fizikai behatás eredményeként korábban nem létező képességek birtokába kerülnek a sérülést szendvedők. Hirtelen professzionális módon képesek hangszeren játszani, nyelveket beszélni, vagy akár rejtett képzőművészeti tehetségük kerül a felszínre.
Dorothy esetében is hasonló történhetett, ám a reinkarnáció lehetőségét a társadalmunk szkeptikusan kezeli. Számos keleti kultúra hitrendszerének viszont szerves részét alkotja, és ebbe bele tartozik az ókori Egyiptom is. A reinkarnáció szó szerinti meghatározása: a lélek újjászületése egy új testben.
Állítása szerint korábbi életében egyiptomi papnőként élt az ősi Abüdosz városában, a 19. dinasztia nagy fáraója, I.Seti uralkodása alatt. Kijelentéseit tényekkel is alá tudta támasztani, hisz a későbbiekben számos egyiptomi ereklye és rom került elő az általa javasolt helyszíneken végzett ásatások következtében. Az abüdoszi templom is az ő emlékeinek köszönhetően került helyreállításra.
Rengeteget tudott az akkori Egyiptom életéről, különösen gyorsan megtanulta a hieroglifákat, mely a tudósoknak is hosszú évekbe telik.
1931-ben Londonban egy politikai folyóiratnál dolgozik, mely Egyiptom Nagy-Britanniától való függetlenedését támogatja. Itt találkozott egy egyiptomi egyetemistával, aki tanárnak készült. Később összeházasodtak, együtt költöztek Kairóba, és közös fiuk is született.
Dorothy a gyermeket a kedvenc fáraója után Setinek nevezte el. Az egyiptomi hagyományoknak megfelelően a nevét is megváltoztatta, mely az anyai státuszt tükrözi, így vált ‘Omm Sety’-vé, azaz ‘Seti édesanyjává’.
Idővel beleesett a modern nőkre is jellemző csapdába: annyira belefeledkezett a munkájába, hogy ráment a házassága, majd a fia felügyeleti jogát is elvesztette.
Innentől kezdve gyötörték állítólagos éjszakai látomások, melyek egy egyiptomi férfi képében jelentek meg, aki egy szöveget diktált neki. Olyan úgynevezett démotikus írásban írt éjjelenként éveken át, melyet alap esetben nem ismert. Egy szótár segítségével lefordította a diktált szöveget, és saját előző életbeli emlékeire ismert benne. Időszámításunk előtt 1300-ban játszódott a történet, és róla szólt, mint aki Ízisz istennő papnőjeként titkos viszont folytatott I. Seti fáraóval.
Amennyiben érdekel a további történet, érdemes lehet utána olvasni, hisz könyvek és dokumentumfilmek is feldolgozták az esetét.
Ezzel az összefoglalóval csak kiemelni szerettem volna, két fontos üzenetet:
- ha kitartasz valami mellett, amiről meg vagy győződve, mindig sikert fogsz elérni általa – hisz szkeptikusan fogadták az ő állításait is kezdetekben
- ha túlságosan munkamániássá válsz, rámehet a magánéleted
Ne mondj le a meggyőződéseidről, de azt se engedd, hogy túlságosan magával ragadjon a saját világod! 🙂
Forrás: Ancient Aliens – Return of the Egyptian Gods (documentary)
Dorothy története az egyik kedvencem, hisz keveredik benne a történelem és a misztikum világa.
A 20. század egyik legérdekesebb női alakjaként tekinthetünk rá, hisz egy véletlen következtében vált különlegessé és ennek köszönhetően rengeteget lendített a régészet, egész pontosan az egyiptológia kutatásain.
Londonban született, 1904-ben. A története 3 éves korában kezdődik, amikor is otthon leesett a lépcsőről. Az orvos megvizsgálta, majd megállapította a halált, hisz a kislány semmire nem reagált. Amint az orvos visszatért a testhez, Dorothy már önfeledten játszott, mintha mi sem történt volna.
Sokak számára hihetetlennek hangozhat, de egyáltalán nem egyedi eset az átmeneti halál állapota.
Mégsem ez teszi szenzációssá a történetét, hanem ami ez után történt.
A kis Dorothy ugyan nem szerzett maradandó fizikai sérülést, ám személyisége teljesen átalakult. Egyre többször emlegette, hogy haza szeretne menni, melyet szülei értetlenül fogadtak, hisz otthon volt.
Egy családi kirándulás keretein belül ellátogattak a British múzeumba, ahol a meglepetés az egyiptomi terembe érve érte mindannyiukat. A kislány odaszaladt a szobrokhoz, megcsókolta a lábukat és könnybe lábadt szemmel tekintett rájuk.
Később egy magazinban látott egy cikket az egyiptomi Abüdosz templomról, melynek hatására sírva fakadt: „Ez volt az otthonom, és teljesen másképp nézett ki 2000 éve.”
Később neki köszönhetően került ismét a figyelem középpontjába az egyiptomi kultúra a 20. század második felében. Formális képzettség nélkül vált a világ egyik legkiemelkedőbb egyiptológusává.
Hogyan lehetséges ez? A baleset következtében a fejét olyan helyen érte ütés, melynek hatására felszabadultak – a vélhetően – korábbi életének emlékei.
Gyakori eset, hogy külső fizikai behatás eredményeként korábban nem létező képességek birtokába kerülnek a sérülést szendvedők. Hirtelen professzionális módon képesek hangszeren játszani, nyelveket beszélni, vagy akár rejtett képzőművészeti tehetségük kerül a felszínre.
Dorothy esetében is hasonló történhetett, ám a reinkarnáció lehetőségét a társadalmunk szkeptikusan kezeli. Számos keleti kultúra hitrendszerének viszont szerves részét alkotja, és ebbe bele tartozik az ókori Egyiptom is. A reinkarnáció szó szerinti meghatározása: a lélek újjászületése egy új testben.
Állítása szerint korábbi életében egyiptomi papnőként élt az ősi Abüdosz városában, a 19. dinasztia nagy fáraója, I.Seti uralkodása alatt. Kijelentéseit tényekkel is alá tudta támasztani, hisz a későbbiekben számos egyiptomi ereklye és rom került elő az általa javasolt helyszíneken végzett ásatások következtében. Az abüdoszi templom is az ő emlékeinek köszönhetően került helyreállításra.
Rengeteget tudott az akkori Egyiptom életéről, különösen gyorsan megtanulta a hieroglifákat, mely a tudósoknak is hosszú évekbe telik.
1931-ben Londonban egy politikai folyóiratnál dolgozik, mely Egyiptom Nagy-Britanniától való függetlenedését támogatja. Itt találkozott egy egyiptomi egyetemistával, aki tanárnak készült. Később összeházasodtak, együtt költöztek Kairóba, és közös fiuk is született.
Dorothy a gyermeket a kedvenc fáraója után Setinek nevezte el. Az egyiptomi hagyományoknak megfelelően a nevét is megváltoztatta, mely az anyai státuszt tükrözi, így vált ‘Omm Sety’-vé, azaz ‘Seti édesanyjává’.
Idővel beleesett a modern nőkre is jellemző csapdába: annyira belefeledkezett a munkájába, hogy ráment a házassága, majd a fia felügyeleti jogát is elvesztette.
Innentől kezdve gyötörték állítólagos éjszakai látomások, melyek egy egyiptomi férfi képében jelentek meg, aki egy szöveget diktált neki. Olyan úgynevezett démotikus írásban írt éjjelenként éveken át, melyet alap esetben nem ismert. Egy szótár segítségével lefordította a diktált szöveget, és saját előző életbeli emlékeire ismert benne. Időszámításunk előtt 1300-ban játszódott a történet, és róla szólt, mint aki Ízisz istennő papnőjeként titkos viszont folytatott I. Seti fáraóval.
Amennyiben érdekel a további történet, érdemes lehet utána olvasni, hisz könyvek és dokumentumfilmek is feldolgozták az esetét.
Ezzel az összefoglalóval csak kiemelni szerettem volna, két fontos üzenetet:
- ha kitartasz valami mellett, amiről meg vagy győződve, mindig sikert fogsz elérni általa – hisz szkeptikusan fogadták az ő állításait is kezdetekben
- ha túlságosan munkamániássá válsz, rámehet a magánéleted
Ne mondj le a meggyőződéseidről, de azt se engedd, hogy túlságosan magával ragadjon a saját világod! 🙂
Forrás: Ancient Aliens – Return of the Egyptian Gods (documentary)