Az írásjelek - 1. fejezet * LadyPreneurs Hungary

Az írásjelek szerepe kettős. Részben a mondatok szerkezetét,tagolódását, részeik vagy részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik, részben némiképpen a beszédnek betűkkel ki nem fejezhető sajátságaira, a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak.

Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több, egyaránt helyes megoldás kínálkozik.

Ilyenkor – a világos fogalmazás érdekében – azt az írásjelet célszerű választani, amelyikkel mondanivalónkat a lehető legteljesebben tudjuk érzékeltetni. Az írásjelek változatos és kifejező használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak.

Az írásjelek rendszere és formai sajátosságai

Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak:
a pont (.),
a három pont (…),
a kérdőjel (?),
a felkiáltójel (!),
a vessző (,),
a kettőspont (:),
a gondolatjel (–),
a pontosvessző (;),
a zárójel (( )),
az idézőjel (“),
a kötőjel (-),
a nagykötőjel (—),

Az írás tagolásában a legfontosabb szerep ugyanakkor a szóköznek jut. Szóközt hagyunk a szavak, valamint az írásjellel lezárt tagmondatok között, a zárójelek és az idézőjelek közé foglalt közlési egységek előtt és után, a gondolatjel előtt és után stb.

Viszont nincs szóköz a pont, a kérdőjel, a felkiáltójel, a vessző, a kettőspont, a pontosvessző előtt, továbbá (általában) a kötőjel és a nagy kötőjel két oldalán; a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő, a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhóz stb.

Bár mindez nem helyesírási, hanem tipográfiai kérdés, érdemes tudni az írásjelekről a következőket:

a) A pont alsó helyzetű, mindig szóköz nélkül kapcsolódik az előtte álló szó utolső betűjéhez vagy más írásjelhez (de szóköz választja el a következő szó első betűjétől.)

Szóköz nélkül kell a pontot a számjegyekhez is kapcsolni, például: 2014. február 14.

A pont után nincs szóköz, ha olyan másik írásjel követi, amely szóköz nélkül kapcsolódik:
stb., vagy ha az időpont feltüntetésében van szerepe: az érkezés időpontja 10.35.

Nem teszünk szóközt az internetes címekben használt pont elé és után sem: balogh@gmail.com, www.mta.hu stb.

b) Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének, egy szövegrész elmaradásának jeléül: Nem értem, hogy…

A kihagyást, a gondolat félbeszakítását jelölő három pont szóköz nélkül kapcsolódik az előtte álló szóhoz. Ha a mondat elejét hagyjuk el, akkor a megelőző mondat utolsó betűje (írásjele) után van köz, a három pont pedig tapad a csonka mondat szövegrészének elejéhez.

Az idézett szövegből elhagyott rész jelölésére használt három pontot szögletes zárójelbe szokás tenni (pl. Előre hát mind […], a néppel tűzön vízen át), ezzel különböztetve meg a saját szövegből való kihagyástól.

c) A kérdőjel előtt nincs szóköz, tehát tapad az őt megelőző szó utolsó betűjéhez vagy más írásjelhez: Hol voltál?; Elutazott már Fleischerné (a falu egyetlen nyaralója)?
A kérdőjel után azonban mindig található szóköz, leszámítva azt a néhány esetet, amikor a kérdőjelet olyan írásjel követi, amely szóköz nélkül kapcsolódik, például ha a kérdő mondat zárójelben áll: (Ki tudja miért?).

d) A felkiáltójel szóköz nélkül követi az előtte álló szó utolsó betűjét vagy más írásjelet, utána azonban szóközt kell hagyni: Kati! Szaladj el a boltba!; Kati nagyon “kedves”!

A felkiáltójel után azonban nem áll szóköz, ha olyan írásjel követi, amely szóköz nélkül kapcsolódik, pédául a felkiáltó mondat zárójelben áll: (Nagy kár pedig!).

e) A vessző szóköz nélkül tapad az előtte lévő szó utolsó betűjéhez vagy más írásjelhez: Nesze semmi, fogd meg jól! Kérte (és sürgette), hogy…
A vessző után azonban mindig szóközt kell tenni, kivéve a tizedesvesszőt.

f) A kettőspont előtt nincs szóköz, akár egy szó utolsó betűje, akár más írásjel után áll. Tagoló írásjelként a kettőspontot szóköz követi. Ez alól kivételnek számít az időpont írása, ilyenkor sem a kettőspont előtt, sem utána nem kell szóközt hagyni: az indulás időpontja: 10:35.
A sporteredmények jelzésekor – amennyiben kettőspontot használunk – a kettőspont egyik irányban sem tapad, pédául: Az évszázad mérkőzésének eredménye 6:3.

g) A gondolatjel mindig szóközzel kapcsolódik az előtte álló szó utolsó betűjéhez (vagy az előtte álló számjegyhez), ritkábban más írásjelhez, s a gondolatjel után is szóközt kell tenni, nem tapad tehát a következő szó első betűjéhez (vagy az utána álló számjegyhez): Hihetetlen kemény munka – különösen tűző napon.
A gondolatjel a közbevetések jelölőjeként páros használatú. Ha a második gondolatjel után vessző (vagy esetleg más írásjel) következik, a két írásjel között nincs szóköz: Az sem bizonyos – csak igen valószínű –, hogy beteg.

Bár az idézet szokványos írásjele az idézőjel, szépirodalmi művekben az idézést gondolatjellel szokás jelölni:
– Tulajdonképpen a bőrönd van neked utadban, vagy inkább én?
Ha az idézet után idéző mondat áll, újabb gondolatjelet teszünk: – Vidd innét – röffent rá ingerülten.
Felsorolások külön sorba írt tételeit is kezdhetjük gondolatjellel.

h) A pontosvessző előtt soha nincs szóköz, tehát mindig tapad az előtte álló szó utolsó betűjéhez vagy ritkábban más írásjelhez. A pontosvesszőt mindig szóköz követi.

i) A zárójel lehet kerek ( ), szögletes [ ], kapcsos { }, csúcsos ‹›. vagy ferde / /.
Leggyakorinn a kerek zárójel használata, a többi zárójelfajtát leginkább a zárójelezésen belüli elkülönítésre szokás alkalmazni.

A szögletes zárójel jelölheti azt is, hogy a benne foglalt szavak nem részei az eredeti szövegnek (Jobb nekünk a Vértes vadonában… [ti. élni, maradni ]).
Ezzel összefügg a szögletes zárójelnek olyanféle használata is, amikor a zárójelen belül valamilyen értelmezést vagy rokon értelmű megfogalmazást adnak meg (S homlokán az ifjú megcsókolván [= miután megcsókolta], útnak indult a hold éjjelén).

A zárójel páros írásjel: van egy nyitó és egy berekesztő tagja. A nyitó zárójelet szóköz választja el az előtte álló szó utolsó betűjétől (vagy az előtte álló számjegytől vagy írásjeltől), utána azonban nincs szóköz. A berekesztő zárójel előtt sincs szóköz, vagyis tapad az előtte lévő szó utolsó betűjéhez (vagy az előtte álló számjegyhez) vagy más írásjelhez, akárcsak az utána álló írásjelhez, kivéve a gondolatjelet.
A berekesztő zárójel után következő szó első betűjét szóközzel kell elhatárolni. Tapad azonban a zárójel az előtte (és esetleg az utána) levő betűhöz is, ha egy szón belül használjuk a kettős közlés eszközeként,
például: Hara(n)g-völgy, Hasz(on)talan ragaszkodás, írásjel(ek).

Felsorolások betűjelei után berekesztő zárójelet használunk,
például: a), b), c) stb.

j) Az idézőjel lehet: „ ” (macskaköröm) vagy » « (lúdlábidézőjel).
Az első idézőjel az alapforma, a második általában idézeten belüli idézőjel, például: Jókai írja: „ Ahogy a halászok mondják: »beszél a víz«”.

Az idézőjel páros írásjel. Alapformájában a kezdő idézőjel mindig alsó, a berekesztő idézőjel felső helyzetű. A kezdő idézőjelet szóközzel kell elválasztani az előtt álló szó utolsó betűjétől vagy számjegyétől, az utána álló szó (vagy számjegy, írásjel) azonban mindig szóköz nélkül kapcsolódik az idézőjelhez. A berekesztő idézőjelhez az előtte álló szó utolsó betűje (vagy az előtte álló számjegy), valamint más írásjel mindig tapad, míg utána szóközt kell tenni.
Például: Eltöprengve áll a gépe mellett, s nézi, hogyab omlik ki a dagasztógép „hurkatöltőjéből “ a végtelen kenyérfolyam.

k) A kötőjel középső helyzetű, és álatalában tapad az előtte és az utána álló szó(rész) utolsó, illetve első betűjéhez: Afrika-kutató, egy-egy, sakk-kör, az eredmény 24-17.
A kötőjel a sor végén elválasztójel elválasztójel szerepét is betölti. Ha kötőjellel írt szavakat a kötőjelnél kell elválasztani, a kötőjel megismétlődhet a sor elején is,
például:
mássalhangzó-
-torlódás,
földrajzinév-
-bizottság,
szén-
-dioxid stb.

Nem tapad a kötőjel az előtte levő szóhoz vagy más írásjelhez akkor, ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az előtagja, és az előtag nem ismétlődik meg minden összetétel esetében, tehát csak az első összetett szóban írjuk ki,
például: gépgyártó, -szerelő és -javító üzem.

Nem tapad a kötőjel az utána következő szó első betűjéhez akkor, ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja, és ez az utótag nem ismétlődik meg minden szóban,
például: tej-, zöldség- és gyümölcsfelhozatal.

l) A nagykötőjel középső helyzetű, és hosszúsága megegyezik a gondolatjel hosszúságával. A nagykötőjel tapad az előtte és az utána következő szóhoz vagy számjegyhez,
például: Osztrák–Magyar Monarchia, a 128–9. lapon, a büntetése nyolc–tizenöt év szabadságvesztés lehet, kelet–nyugati irányban.
Nem tapad a nagykötőjel, ha több szóból álló, bonyolultabb írásmódú szerkezeteket kapcsolt össze,
például: f.hó 5. – f. hó 25.; Kéki Béla – Köpeczi Bócz István.

Ha a nagykötőjel a sor végére kerül, az elválasztójel funkcióját is betölti, pédául:
matematika–
fizika tanár,
Hadrovics–
Gáldi