Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk.
a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van
például: Jóból is megárt a sok.
b) Mondat végi írásjel lehet a három pont is. A három pont a megszakadt, félbemaradt mondatok viszonylagos lezárására alkalmas,
például: Említsd meg neki, hogy…
c) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni,
például: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét?
d) Az egyszerű felkiáltó, óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk,
például:
Ezt aztán megcsináltad!
De sokára jön a tavasz!
Bárcsak sikerülne a tervem!
Légy jó mindhalálig!
Tilos az átjárás!
Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójelet is tehetünk,
például: Nem viszed el mindjárt?! Miért ver engem a sors!
Közvetett felszólítást, utasítást kifejező, bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk,
például: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke, haza, kenyér, család.
Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát az írásjelek halmozásával érzékeltethetjük,
például: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!!
A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk,
például: Esik a hó, mégis fekete az utca. (A második tagmondat kijelentő.)
Az apja is Miska, legyen ő is Miska! Sokat késik, ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító.)
A többieknek egy takaró is elég, minek neked kettő? Induljunk már, miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő.)
Nem teszünk szóközt az internetes címekben használt pont elé és után sem,
például: balogh@gmail.com, www.mta.hu stb.
Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni, amilyet a főmondat kíván,
például: Szeretném tudni, mi a baja. Kértem, hogy azonnal menjen haza. (A főmondat kijelentő.)
Érzed-e, mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki, hogy máskor jöjjön? Nem felejted el, amire megkértelek? (A főmondat kérdő.)
Folytasd ott, ahol abbahagytad! Mondd meg neki, holnap indulhat! Figyeljétek, ki lesz az első! (A főmondat felszólító.)
Az egyszerű mondatok végére a közlés szándékának megfelelő írásjelet teszünk.
a) Az egyszerű kijelentő mondat végén pont van
például: Jóból is megárt a sok.
b) Mondat végi írásjel lehet a három pont is. A három pont a megszakadt, félbemaradt mondatok viszonylagos lezárására alkalmas,
például: Említsd meg neki, hogy…
c) Az egyszerű kérdő mondat végére kérdőjelet kell tenni,
például: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét?
d) Az egyszerű felkiáltó, óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk,
például:
Ezt aztán megcsináltad!
De sokára jön a tavasz!
Bárcsak sikerülne a tervem!
Légy jó mindhalálig!
Tilos az átjárás!
Kérdő alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójelet is tehetünk,
például: Nem viszed el mindjárt?! Miért ver engem a sors!
Közvetett felszólítást, utasítást kifejező, bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk,
például: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a főnevekkel: béke, haza, kenyér, család.
Az érzelmek hullámzását vagy erősebb fokát az írásjelek halmozásával érzékeltethetjük,
például: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!!
A mellérendelő összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelelő írásjelet teszünk,
például: Esik a hó, mégis fekete az utca. (A második tagmondat kijelentő.)
Az apja is Miska, legyen ő is Miska! Sokat késik, ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító.)
A többieknek egy takaró is elég, minek neked kettő? Induljunk már, miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérdő.)
Nem teszünk szóközt az internetes címekben használt pont elé és után sem,
például: balogh@gmail.com, www.mta.hu stb.
Az alárendelő összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni, amilyet a főmondat kíván,
például: Szeretném tudni, mi a baja. Kértem, hogy azonnal menjen haza. (A főmondat kijelentő.)
Érzed-e, mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki, hogy máskor jöjjön? Nem felejted el, amire megkértelek? (A főmondat kérdő.)
Folytasd ott, ahol abbahagytad! Mondd meg neki, holnap indulhat! Figyeljétek, ki lesz az első! (A főmondat felszólító.)
Felhasznált tartalom
Könyv:
Magyar Tudományos Akadémia – A magyar helyesírás szabályai (2017)
Jogdíjmentes képek:
Az adott képre kattintva eljutsz a forráshoz