Pragmatica Sanctio

Rex Hungariae

Lotharingiai Ferenc István

II. József

Mária Terézia emlékmű, Bécs

A közelmúltban előkerült magánleveleiből ismerhetjük meg Mária Terézia emberi oldalát is: a nő, akit korábban a történelemkönyvekből leginkább stratégiai tudásáról ismerhettük, levelei mély érzelmekről tanúskodnak, amikor gyermekeit vagy férjét említi. Egy rendkívül érzékeny asszony szavait olvashatjuk. Valójában 3 szerepben is helytállt: egyszerre volt abszolút uralkodónő, 16 gyermek gondoskodó édesanyja és szerető feleség. Méltó példaként állhat a modern vállalkozónők előtt.

“Végre egy igazi férfi a Hagbsburgok között, és az is nő” – jegyezte meg róla II. Frigyes porosz király, aki a kezdetektől élete végéig ádáz módon próbára tette az örökösnő uralkodói képességeit.

Az első női Habsburg örökös

Mária Terézia 1717. május 13-án született III. Károly magyar király (aki egyben VI. Károly német-római császár) lányaként, aki egész életében fiú utódért sóvárgott.
A birodalomban a megszokás fiú trónörököst követelt. Gyermekeik közül azonban csak a lányok maradtak életben. Megoldást keresve kuruzslókhoz fordultak, akik alkohol ivását javasolták feleségének, melynek következtében Erzsébet Krisztina alkoholistává vált, majd szinte kényszertáplálásnak vetették alá. Fiuk ekkor sem született, csak két lányuk.

Bekövetkezett, ami a család nagyságából ítélve lehetetlennek tűnt: nem akadt egyetlen alkalmas férfi sem, aki elfoglalhatta volna a trónt. III. Károly egyet tehetett, ha nem akarta hogy a Habsburg dinasztia elveszítse hatalmát: Pragmatica Sanctio néven törvényt íratott, mely lehetővé tette a leány ági örökösödést. A jogszabály még csak félig készült el, amikor 1740-ben Károly vadászat közben tragikusan, valószínűsíthetően gombamérgezés következtében elhunyt.

“A királynőnek nem áll szándékában országai feldarabolásával kezdeni kormányzását.”

A 23 éves Mária Terézia felkészületlenül örökli meg a Német-római Birodalmat, az Osztrák főhercegséget, Csehországot, és Magyarországot. Ezekkel együtt hatalmas terhet is kap édesapjától, aki a rossz kormányzással meggyengítette a birodalmat. Már csak hab a tortán, hogy Európa uralkodói képtelenek elfogadni egy nőt a trónon. Ám azt senki sem tudta, hogy vasakarata van és uralkodása elkápráztatja majd Bécset.

“Országaimat alig, vagy csupán kevéssé ismerem. Seregeimről és minisztereimről nem is beszélve. Atyámnak korábban eszébe se jutott, hogy bevonjon a bel- és külügyek intézésébe, vagy hogy tájékoztasson bármiről is.”

Amikor trónra lépett minden oldalról támadták. Sorra vesztette a csatákat, a bajor herceg Csehország királya, majd majd 300 év után az első nem Habsburg Német-római császár lett. Apja koronái közül tehát kettőt elveszített. Magyaroroszágra sietett és színészi tehetségével elbűvölte a magyar nemeseket.
“A fiam, a monarchia, a korona és a magyar királyság is veszélyben van. Segítsenek!”

1741-ben meg is koronázták, Rex Hungariae, azaz Magyarország királya lett, (feltehetőleg az akkoriban nem létező „királynő” cím hiányában), abban az évben amikor világra hozta a trónörököst, II. Józsefet. A magyarok katonákkal is támogatták, így sikerült megmentenie a monarchiát. A magyar korona után hamarosan visszaszerzi a cseh trónt is. A választófejedelmeket is sikerül meggyőznie arról, hogy férjét jelöljék német-római császárnak. A cím megszerzése érdekében elég, ha a császár felesége, így szándékosan háttérbe húzódik.

3 éven belül kivívta egész Európa tiszteletét. Bebizonyította milyen rendkívüli politikus és diplomata. Elérte, hogy megváltozzon a róla alkotott – ma már szexistának nevezhető – negatív vélemény.

Uralkodása legsúlyosabb válsága derekán átépítteti apja shcönbrunni vadászkastélyát is nyári rezidenciává. Schönbrunn Mária Terézia korának emlékműve lett, amely a Habsburg-ház hatalmának visszaszerzését jelképezi.

“Bárcsak egész Európa látná mennyi boldogságot okoznak nekem gyermekeim.”

Képes volt egy birodalmat kormányozni amellett, hogy édesanyaként is helytállt. 16 gyermeket szült alig 20 év alatt. A bőséges gyermekáldás mindenesetre több száz évre biztosította a dinasztia fennmaradását.

A császárné legfontosabb tulajdonsága, hogy ízig-vérig anya volt. Odafigyelt a gyermekei egészségére és neveltetésére. A nevelőinek tett utasításai azt tükrözik, hogy számításba vette gyermekei jellemét. Ez a hozzáállás akkoriban egyedinek számított. Jól ismerte minden gyermekét és tudta melyiknek mi a szükséglete és a gyengéje. Az ápolásukban is személyesen vett részt, sokszor saját egészségének kockáztatása árán is.

A lánygyermekeket a hagyományos női szerepre készítették fel. Kézimunka szerepelt a tanrendben, államtudományok azonban nem. Mint azt Mária Terézia is megtapasztalhatta saját hiányos neveltetése során. Fegyelmet követeltek tőlük a nyelvtanulásban és más téren is, hogy később helytálljanak az udvari életben. Élet volt ez egy aranykalitkában. Ám az állam érdekei olykor mégis előbbre valók, mint az érzelmei. A császárné kedvenc lánya Mária Krisztina köthetett egyedül szerelmi házasságot.

Házassági politikája révén az osztrák dinasztia rokonságban áll fél Európával. Tréfásan Európa anyósának nevezik. Ám más jellegű diplomáciát folytatott, mint az uralkodóknál szokás volt, gyermekeit nem másod- és harmad unokatestvérekhez adta, hanem stratégiailag fontos uralkodóházakhoz. Nehéz lehetett számára, hisz sok esetben sosem látta őket viszont.

“Szerencsétlenségünkre az uralkodással lemondunk vágyainkról és önmérsékletet kell gyakorolnunk. Helyzetem ennélfogva kínos és kellemetlen, ami az idő múlásával elviselhetetlenné, sőt veszedelmessé teszi hivatásom“

Élete végéig élénk levelezést folytatott minden gyermekével, akiknek előírta azt is, hogyan kell illendően viselkedni. A császári család szoros kötelékét jelzi ez. Nehéz megszabadulni a szigorú anyai felügyelettől még a Versailles-i palota királynéjaként is, akinek mint tudjuk – Mária Antóniának – a legnagyobb szüksége volt erre.

Létezhet boldog házasság uralkodói körökben?

29 évig élt szerelmi házasságban, mely teljesen szokatlan volt akkoriban, a királyi, császári családokban. 

Mária Terézia kétségtelenül, őszintén szerelmes volt a férjébe, Lotharingiai Ferenc Istvánba (a későbbi I. Ferenc Német-római császár), szerette az első találkozásuktól a halála napjáig. Férje is szerette, ha nem is akkora hévvel. Tiszteletet tanúsított iránta és mindent megtett, nehogy megbántsa. Ennek ellenére diplomata körökben nyíltan csalta feleségét. Ez semmit sem változtatott az uralkodónő érzésein, együtt éltek, együtt háltak, ő volt élete szerelme. Az uralkodói ügyeket is együtt intézték, boldog, harmonikus kapcsolatban éltek Ferenc korai haláláig.

Ekkor mély gyászba borult, levágatta haját, elajándékozta ékszereit is, érzelmileg teljesen összetört. Akkor vált levelezőtársává Sophie Enzenberg grófné, aki korábban az udvarhölgye volt. A férje hiányát töltötte be abban az értelemben, hogy vele osztotta meg mélyebb gondolatait, érzelmeit, sokszor államtitkokat is. Életük végéig levelezőpartnerek maradtak, gyermekein kívül csak vele folytatott levelezést ilyen hosszú időn át.

Két ellentétes világnézet társuralkodása

Schönbrunn, 1770-es évek, anya és fia a kastély két külön szárnyában lakik. II. József apja halála után lett császár, a Habsburg birodalom társuralkodója.

“Csak a látszat fenntartása érdekében étkezünk közösen. Napról napra feszültebb a légkör, úgy felbosszantjuk egymást. A hadsereg ügyeinek intézését átruháztam a császárra.”

II. József, aki forradalmi változásokat hozott a birodalomba, megelőzte korát. Az átfogó reformok híve volt. Így a konzervatívabb édesanyjával kapcsolatuk nem volt felhőtlen. Végtelen vitákat folytattak bel- és külpolitikáról, vallásról és erkölcsről egyaránt. II. József, után öccse, II. Lipót örökölte a családi birtokokat.

Mária Terézia férje iránti gyásza sosem enyhült, ezt még csak tetézte gyermekei elvesztése, és Józseffel való állandó összekülönbözése.

“36 év alatt megszoktam a szomorúságot. Természetem részévé vált. A pillanatnyi örömök ezért igen jót tesznek nekem”

Mária Terézia 1780. november 29-én hunyt el. Népe és ellenségei tisztelettel vegyes félelemmel tekintettek rá. A történetírás egy birodalom anyjaként tartja számon. Ma már tudjuk, hogy sokkal több volt ennél: szerető feleség, gondoskodó édesanya, aki különösen nehéz politikai helyzetekben is megállta a helyét, sok esetben kimagaslóbb módon, mint férfi elődei.

Bár a történelmi személyekről sosem tudhatjuk mi igaz abból, ami fennmaradt róluk, a mai közösségi felületeken is legtöbb esetben az élet napos oldalát osztják meg velünk, így ennek tudatában álljon előttünk bármely nő is példaként, akár a jelenből, akár a múltból.

Felhasznált Tartalom:

 

Dokumentumfilmek:

Maria Theresia – Vermächtnis einer Herrscherin (Egy uralkodónő hagyatéka)
Maria Theresa – Eurpe’s mother-in-law (Európa anyósa)
Vienna – Empire, Dynasty and Dream (Bécs – Birodalom, Uralkodóház és Álom)

Képek:

History of Royal Women
Habsburg Történeti Intézet
Britannica
Mult-kor.hu
Minneapolis Institute of Art
Cultura.hu
Die Welt der Habsburger
Vienna Insight
Royalty: Past & Present

A közelmúltban előkerült magánleveleiből ismerhetjük meg Mária Terézia emberi oldalát is: a nő, akit korábban a történelemkönyvekből leginkább stratégiai tudásáról ismerhettük, levelei mély érzelmekről tanúskodnak, amikor gyermekeit vagy férjét említi. Egy rendkívül érzékeny asszony szavait olvashatjuk. Valójában 3 szerepben is helytállt: egyszerre volt abszolút uralkodónő, 16 gyermek gondoskodó édesanyja és szerető feleség. Méltó példaként állhat a modern vállalkozónők előtt.

“Végre egy igazi férfi a Hagbsburgok között, és az is nő” – jegyezte meg róla II. Frigyes porosz király, aki a kezdetektől élete végéig ádáz módon próbára tette az örökösnő uralkodói képességeit.

Az első női Habsburg örökös

Mária Terézia 1717. május 13-án született III. Károly magyar király (aki egyben VI. Károly német-római császár) lányaként, aki egész életében fiú utódért sóvárgott.
A birodalomban a megszokás fiú trónörököst követelt. Gyermekeik közül azonban csak a lányok maradtak életben. Megoldást keresve kuruzslókhoz fordultak, akik alkohol ivását javasolták feleségének, melynek következtében Erzsébet Krisztina alkoholistává vált, majd szinte kényszertáplálásnak vetették alá. Fiuk ekkor sem született, csak két lányuk.

Bekövetkezett, ami a család nagyságából ítélve lehetetlennek tűnt: nem akadt egyetlen alkalmas férfi sem, aki elfoglalhatta volna a trónt. III. Károly egyet tehetett, ha nem akarta hogy a Habsburg dinasztia elveszítse hatalmát: Pragmatica Sanctio néven törvényt íratott, mely lehetővé tette a leány ági örökösödést. A jogszabály még csak félig készült el, amikor 1740-ben Károly vadászat közben tragikusan, valószínűsíthetően gombamérgezés következtében elhunyt.

“A királynőnek nem áll szándékában országai feldarabolásával kezdeni kormányzását.”

A 23 éves Mária Terézia felkészületlenül örökli meg a Német-római Birodalmat, az Osztrák főhercegséget, Csehországot, és Magyarországot. Ezekkel együtt hatalmas terhet is kap édesapjától, aki a rossz kormányzással meggyengítette a birodalmat. Már csak hab a tortán, hogy Európa uralkodói képtelenek elfogadni egy nőt a trónon. Ám azt senki sem tudta, hogy vasakarata van és uralkodása elkápráztatja majd Bécset.

“Országaimat alig, vagy csupán kevéssé ismerem. Seregeimről és minisztereimről nem is beszélve. Atyámnak korábban eszébe se jutott, hogy bevonjon a bel- és külügyek intézésébe, vagy hogy tájékoztasson bármiről is.”

Amikor trónra lépett minden oldalról támadták. Sorra vesztette a csatákat, a bajor herceg Csehország királya, majd majd 300 év után az első nem Habsburg Német-római császár lett. Apja koronái közül tehát kettőt elveszített. Magyaroroszágra sietett és színészi tehetségével elbűvölte a magyar nemeseket.
“A fiam, a monarchia, a korona és a magyar királyság is veszélyben van. Segítsenek!”

1741-ben meg is koronázták, Rex Hungariae, azaz Magyarország királya lett, (feltehetőleg az akkoriban nem létező „királynő” cím hiányában), abban az évben amikor világra hozta a trónörököst, II. Józsefet. A magyarok katonákkal is támogatták, így sikerült megmentenie a monarchiát. A magyar korona után hamarosan visszaszerzi a cseh trónt is. A választófejedelmeket is sikerül meggyőznie arról, hogy férjét jelöljék német-római császárnak. A cím megszerzése érdekében elég, ha a császár felesége, így szándékosan háttérbe húzódik.

3 éven belül kivívta egész Európa tiszteletét. Bebizonyította milyen rendkívüli politikus és diplomata. Elérte, hogy megváltozzon a róla alkotott – ma már szexistának nevezhető – negatív vélemény.

Uralkodása legsúlyosabb válsága derekán átépítteti apja shcönbrunni vadászkastélyát is nyári rezidenciává. Schönbrunn Mária Terézia korának emlékműve lett, amely a Habsburg-ház hatalmának visszaszerzését jelképezi.

“Bárcsak egész Európa látná mennyi boldogságot okoznak nekem gyermekeim.”

Képes volt egy birodalmat kormányozni amellett, hogy édesanyaként is helytállt. 16 gyermeket szült alig 20 év alatt. A bőséges gyermekáldás mindenesetre több száz évre biztosította a dinasztia fennmaradását.

A császárné legfontosabb tulajdonsága, hogy ízig-vérig anya volt. Odafigyelt a gyermekei egészségére és neveltetésére. A nevelőinek tett utasításai azt tükrözik, hogy számításba vette gyermekei jellemét. Ez a hozzáállás akkoriban egyedinek számított. Jól ismerte minden gyermekét és tudta melyiknek mi a szükséglete és a gyengéje. Az ápolásukban is személyesen vett részt, sokszor saját egészségének kockáztatása árán is.

A lánygyermekeket a hagyományos női szerepre készítették fel. Kézimunka szerepelt a tanrendben, államtudományok azonban nem. Mint azt Mária Terézia is megtapasztalhatta saját hiányos neveltetése során. Fegyelmet követeltek tőlük a nyelvtanulásban és más téren is, hogy később helytálljanak az udvari életben. Élet volt ez egy aranykalitkában. Ám az állam érdekei olykor mégis előbbre valók, mint az érzelmei. A császárné kedvenc lánya Mária Krisztina köthetett egyedül szerelmi házasságot.

Házassági politikája révén az osztrák dinasztia rokonságban áll fél Európával. Tréfásan Európa anyósának nevezik. Ám más jellegű diplomáciát folytatott, mint az uralkodóknál szokás volt, gyermekeit nem másod- és harmad unokatestvérekhez adta, hanem stratégiailag fontos uralkodóházakhoz. Nehéz lehetett számára, hisz sok esetben sosem látta őket viszont.

“Szerencsétlenségünkre az uralkodással lemondunk vágyainkról és önmérsékletet kell gyakorolnunk. Helyzetem ennélfogva kínos és kellemetlen, ami az idő múlásával elviselhetetlenné, sőt veszedelmessé teszi hivatásom“

Élete végéig élénk levelezést folytatott minden gyermekével, akiknek előírta azt is, hogyan kell illendően viselkedni. A császári család szoros kötelékét jelzi ez. Nehéz megszabadulni a szigorú anyai felügyelettől még a Versailles-i palota királynéjaként is, akinek mint tudjuk – Mária Antóniának – a legnagyobb szüksége volt erre.

Létezhet boldog házasság uralkodói körökben?

29 évig élt szerelmi házasságban, mely teljesen szokatlan volt akkoriban, a királyi, császári családokban. 

Mária Terézia kétségtelenül, őszintén szerelmes volt a férjébe, Lotharingiai Ferenc Istvánba (a későbbi I. Ferenc Német-római császár), szerette az első találkozásuktól a halála napjáig. Férje is szerette, ha nem is akkora hévvel. Tiszteletet tanúsított iránta és mindent megtett, nehogy megbántsa. Ennek ellenére diplomata körökben nyíltan csalta feleségét. Ez semmit sem változtatott az uralkodónő érzésein, együtt éltek, együtt háltak, ő volt élete szerelme. Az uralkodói ügyeket is együtt intézték, boldog, harmonikus kapcsolatban éltek Ferenc korai haláláig.

Ekkor mély gyászba borult, levágatta haját, elajándékozta ékszereit is, érzelmileg teljesen összetört. Akkor vált levelezőtársává Sophie Enzenberg grófné, aki korábban az udvarhölgye volt. A férje hiányát töltötte be abban az értelemben, hogy vele osztotta meg mélyebb gondolatait, érzelmeit, sokszor államtitkokat is. Életük végéig levelezőpartnerek maradtak, gyermekein kívül csak vele folytatott levelezést ilyen hosszú időn át.

Két ellentétes világnézet társuralkodása

Schönbrunn, 1770-es évek, anya és fia a kastély két külön szárnyában lakik. II. József apja halála után lett császár, a Habsburg birodalom társuralkodója.

“Csak a látszat fenntartása érdekében étkezünk közösen. Napról napra feszültebb a légkör, úgy felbosszantjuk egymást. A hadsereg ügyeinek intézését átruháztam a császárra.”

II. József, aki forradalmi változásokat hozott a birodalomba, megelőzte korát. Az átfogó reformok híve volt. Így a konzervatívabb édesanyjával kapcsolatuk nem volt felhőtlen. Végtelen vitákat folytattak bel- és külpolitikáról, vallásról és erkölcsről egyaránt. II. József, után öccse, II. Lipót örökölte a családi birtokokat.

Mária Terézia férje iránti gyásza sosem enyhült, ezt még csak tetézte gyermekei elvesztése, és Józseffel való állandó összekülönbözése.

“36 év alatt megszoktam a szomorúságot. Természetem részévé vált. A pillanatnyi örömök ezért igen jót tesznek nekem”

Mária Terézia 1780. november 29-én hunyt el. Népe és ellenségei tisztelettel vegyes félelemmel tekintettek rá. A történetírás egy birodalom anyjaként tartja számon. Ma már tudjuk, hogy sokkal több volt ennél: szerető feleség, gondoskodó édesanya, aki különösen nehéz politikai helyzetekben is megállta a helyét, sok esetben kimagaslóbb módon, mint férfi elődei.

Bár a történelmi személyekről sosem tudhatjuk mi igaz abból, ami fennmaradt róluk, a mai közösségi felületeken is legtöbb esetben az élet napos oldalát osztják meg velünk, így ennek tudatában álljon előttünk bármely nő is példaként, akár a jelenből, akár a múltból.

Felhasznált Tartalom:

 

Dokumentumfilmek:

Maria Theresia – Vermächtnis einer Herrscherin (Egy uralkodónő hagyatéka)
Maria Theresa – Eurpe’s mother-in-law (Európa anyósa)
Vienna – Empire, Dynasty and Dream (Bécs – Birodalom, Uralkodóház és Álom)

Képek:

History of Royal Women
Habsburg Történeti Intézet
Britannica
Mult-kor.hu
Minneapolis Institute of Art
Cultura.hu
Die Welt der Habsburger
Vienna Insight
Royalty: Past & Present