Pragmatica Sanctio
Rex Hungariae
Lotharingiai Ferenc István
II. József
Mária Terézia emlékmű, Bécs
A közelmúltban előkerült magánleveleiből a stratégiai tudásáról ismertté vált Mária Terézia emberi oldalát is megismerhetjük. Leveleiben egy rendkívül érzékeny asszony szavait olvashatjuk gyermekei, vagy férje említése kapcsán.
Valójában 3 szerepben is helytállt: egyszerre volt abszolút uralkodónő, 16 gyermek gondoskodó édesanyja, és szerető feleség. Méltó példa lehet a modern vállalkozónők számára.
“Végre egy igazi férfi a Hagbsburgok között, és az is nő” – jegyezte meg róla II. Frigyes porosz király, aki a kezdetektől élete végéig ádáz módon próbára tette az örökösnő uralkodói képességeit.
Az első női Habsburg örökös
Mária Terézia 1717. május 13-án született III. Károly magyar király (aki egyben VI. Károly Német-római császár) lányaként.
A birodalomban a megszokás fiú trónörököst követelt, gyermekeik közül azonban csak a lányok maradtak életben. Megoldást keresve kuruzslókhoz fordultak, akik alkohol ivását javasolták Károly feleségének, melynek következtében Erzsébet Krisztina alkoholistává vált, majd szinte kényszertáplálásnak vetették alá. Fiuk azonban ekkor sem született, csak még egy lányuk.
Bekövetkezett, ami a család nagyságából ítélve lehetetlennek tűnt: nem akadt egyetlen alkalmas férfi sem, aki elfoglalhatta volna a trónt. Károly egyet tehetett, ha nem akarta hogy a Habsburg dinasztia elveszítse hatalmát: Pragmatica Sanctio néven törvényt íratott, mely lehetővé tette a leány ági örökösödést. A jogszabály még csak félig készült el, amikor 1740-ben vadászat közben tragikusan, valószínűsíthetően gombamérgezés következtében elhunyt.
“A királynőnek nem áll szándékában országai feldarabolásával kezdeni kormányzását.”
A 23 éves Mária Terézia felkészületlenül örökli meg a Német-római Birodalmat, az Osztrák főhercegséget, Csehországot, és Magyarországot. Mindezek mellett Károly hatalmas terhet is hagy lányára, hisz a rossz kormányzással meggyengítette a birodalmat. Már csak hab a tortán, hogy Európa uralkodói képtelenek elfogadni egy nőt a trónon. Ám azt senki sem tudta, hogy Mária Teréziának vasakarata van és uralkodása elkápráztatja majd Bécset és a világot.
“Országaimat alig, vagy csupán kevéssé ismerem. Seregeimről és minisztereimről nem is beszélve. Atyámnak korábban eszébe se jutott, hogy bevonjon a bel- és külügyek intézésébe, vagy hogy tájékoztasson bármiről is.”
Amikor az örökösnő trónra lépett, a birodalmat minden oldalról támadták. Sorra vesztette a csatákat; a bajor herceg Csehország királya, majd majd 300 év után az első nem Habsburg Német-római császár lett. Mária Terézia apja koronái közül tehát kettőt elveszített. Magyaroroszágra sietett és színészi tehetségével elbűvölte a magyar nemeseket.
“A fiam, a monarchia, a korona és a magyar királyság is veszélyben van. Segítsenek!”
1741-ben meg is koronázták, Rex Hungariae, azaz Magyarország királya lett, (feltehetőleg az akkoriban nem létező „királynő” cím hiányában) épp abban az évben, amikor világra hozta a trónörököst, II. Józsefet. A magyarok katonákkal is támogatták, így sikerült megmentenie a monarchiát. A magyar korona után hamarosan visszaszerzi a cseh trónt is. A választófejedelmeket is sikerül meggyőznie arról, hogy férjét jelöljék Német-római császárnak. A cím megszerzése érdekében elég, ha a császár felesége, így szándékosan háttérbe húzódik.
3 éven belül kivívta egész Európa tiszteletét. Bebizonyította milyen rendkívüli politikus és diplomata. Elérte, hogy megváltozzon a róla alkotott – ma már szexistának nevezhető – negatív vélemény.
Uralkodása legsúlyosabb válsága derekán átépítteti apja shcönbrunni vadászkastélyát is nyári rezidenciává. Schönbrunn Mária Terézia korának emlékműve lett, amely a Habsburg-ház hatalmának visszaszerzését jelképezi.
Létezhet boldog házasság uralkodói körökben?
Mária Terézia 29 évig élt szerelmi házasságban, mely teljesen szokatlan volt akkoriban, a királyi, császári családokban.
Kétségtelenül, őszintén szerelmes volt a férjébe, Lotharingiai Ferenc Istvánba (a későbbi I. Ferenc Német-római császárba). Szerette az első találkozásuktól a halála napjáig. Férje is szerette, ha nem is akkora hévvel. Tiszteletet tanúsított iránta és mindent megtett, nehogy megbántsa, hisz diplomata körökben nyíltan csalta feleségét. Ez azonban semmit sem változtatott az uralkodónő érzésein, együtt éltek, együtt háltak, ő volt élete szerelme. Az uralkodói ügyeket is együtt intézték, boldog, harmonikus kapcsolatban éltek Ferenc korai haláláig.
Ekkor a császárné mély gyászba borult, levágatta a haját, elajándékozta ékszereit, érzelmileg teljesen összetört. Ebben az időszakban vált levelezőtársává Sophie Enzenberg grófné, aki korábban az udvarhölgye volt. Sophie a császárné férje hiányát töltötte be abban az értelemben, hogy vele osztotta meg mélyebb gondolatait, érzelmeit, sokszor még államtitkokat is. Életük végéig levelezőpartnerek maradtak. Mária Terézia a gyermekein kívül csak vele folytatott levelezést ilyen hosszú időn át.
“Bárcsak egész Európa látná mennyi boldogságot okoznak nekem gyermekeim.”
Mária Terézia képes volt egy birodalmat kormányozni amellett, hogy édesanyaként is helytállt. 16 gyermeket szült alig 20 év alatt – a bőséges gyermekáldás több száz évre biztosította a dinasztia fennmaradását.
A császárné legfontosabb tulajdonsága, hogy ízig-vérig anya volt. Odafigyelt a gyermekei egészségére és neveltetésére. A nevelőinek tett utasításai azt tükrözik, hogy számításba vette gyermekei jellemét – ez a hozzáállás akkoriban egyedinek számított. Jól ismerte minden gyermekét és tudta melyiknek mi a szükséglete és a gyengéje. Az ápolásukban is személyesen vett részt, sokszor saját egészségének kockáztatása árán is.
A lánygyermekeket a hagyományos női szerepre készítették fel. Kézimunka szerepelt a tanrendben, államtudományok azonban nem, melyet Mária Terézia is megtapasztalhatott saját hiányos neveltetése során. Fegyelmet követeltek tőlük a nyelvtanulásban és más téren is, hogy később helytálljanak az udvari életben. Élet volt ez egy aranykalitkában. Az állam érdekei előbbre valók voltak, mint az érzelmek: egyedül a császárné kedvenc lánya, Mária Krisztina köthetett szerelmi házasságot.
A császárné házassági politikája révén az osztrák dinasztia rokonságban áll fél Európával. Tréfásan Európa anyósának nevezik. Ám más jellegű diplomáciát folytatott, mint az uralkodóknál szokás volt, gyermekeit nem másod- és harmad unokatestvérekhez adta, hanem stratégiailag fontos uralkodóházakhoz. Nehéz lehetett számára, hisz sok esetben sosem látta viszont gyermekeit.
“Szerencsétlenségünkre az uralkodással lemondunk vágyainkról és önmérsékletet kell gyakorolnunk. Helyzetem ennélfogva kínos és kellemetlen, ami az idő múlásával elviselhetetlenné, sőt veszedelmessé teszi hivatásom.“
A császári család szoros kötelékét jelzi, hogy élete végéig élénk levelezést folytatott minden gyermekével, akiknek előírta azt is, hogyan kell illendően viselkedni. Nehéz megszabadulni a szigorú anyai felügyelettől még a Versailles-i palota királynéjaként is, pedig, mint tudjuk Mária Antóniának volt a legnagyobb szüksége eme anyai szigorra.
Két ellentétes világnézet társuralkodása
Schönbrunn, 1770-es évek, anya és fia a kastély két külön szárnyában lakik. II. József apja halála után lett császár, a Habsburg birodalom társuralkodója.
“Csak a látszat fenntartása érdekében étkezünk közösen. Napról napra feszültebb a légkör, úgy felbosszantjuk egymást. A hadsereg ügyeinek intézését átruháztam a császárra.”
II. József, aki forradalmi változásokat hozott a birodalomba, megelőzte korát. Az átfogó reformok híve volt. Így a konzervatívabb édesanyjával kapcsolatuk nem volt felhőtlen. Végtelen vitákat folytattak bel- és külpolitikáról, vallásról és erkölcsről egyaránt. II. József után öccse, II. Lipót örökölte a családi birtokokat.
Mária Terézia férje iránti gyásza sosem enyhült, ezt még csak tetézte gyermekei elvesztése, és Józseffel való állandó összekülönbözése.
“36 év alatt megszoktam a szomorúságot. Természetem részévé vált. A pillanatnyi örömök ezért igen jót tesznek nekem”
Mária Terézia 1780. november 29-én hunyt el. Népe és ellenségei tisztelettel vegyes félelemmel tekintettek rá. A történetírás egy birodalom anyjaként tartja számon. Ma már nyilvánvalóvá vált, hogy sokkal több volt ennél: szerető feleség, gondoskodó édesanya, aki különösen nehéz politikai helyzetekben is megállta a helyét, sok esetben kimagaslóbb módon, mint férfi elődei.
Minden alkalommal hangsúlyozom, hogy a történelmi személyekről sosem tudhatjuk mennyi az igazságtartalma annak, ami fennmaradt róluk. A mai közösségi felületeken is legtöbb esetben az élet napos oldalát osztják meg velünk, és a negatív történéseket is elfogadható körítéssel tálalják felénk. Ennek tudatában álljon előttünk példaként bármely nő, akár a jelenből, akár a múltból.
Felhasznált Tartalom:
Dokumentumfilmek:
Maria Theresia – Vermächtnis einer Herrscherin (Egy uralkodónő hagyatéka)
Maria Theresa – Eurpe’s mother-in-law (Európa anyósa)
Vienna – Empire, Dynasty and Dream (Bécs – Birodalom, Uralkodóház és Álom)
Képek:
History of Royal Women
Habsburg Történeti Intézet
Britannica
Mult-kor.hu
Minneapolis Institute of Art
Cultura.hu
Die Welt der Habsburger
Vienna Insight
Royalty: Past & Present
A közelmúltban előkerült magánleveleiből a stratégiai tudásáról ismertté vált Mária Terézia emberi oldalát is megismerhetjük. Leveleiben egy rendkívül érzékeny asszony szavait olvashatjuk gyermekei, vagy férje említése kapcsán.
Valójában 3 szerepben is helytállt: egyszerre volt abszolút uralkodónő, 16 gyermek gondoskodó édesanyja, és szerető feleség. Méltó példa lehet a modern vállalkozónők számára.
“Végre egy igazi férfi a Hagbsburgok között, és az is nő” – jegyezte meg róla II. Frigyes porosz király, aki a kezdetektől élete végéig ádáz módon próbára tette az örökösnő uralkodói képességeit.
Az első női Habsburg örökös
Mária Terézia 1717. május 13-án született III. Károly magyar király (aki egyben VI. Károly Német-római császár) lányaként.
A birodalomban a megszokás fiú trónörököst követelt, gyermekeik közül azonban csak a lányok maradtak életben. Megoldást keresve kuruzslókhoz fordultak, akik alkohol ivását javasolták Károly feleségének, melynek következtében Erzsébet Krisztina alkoholistává vált, majd szinte kényszertáplálásnak vetették alá. Fiuk azonban ekkor sem született, csak még egy lányuk.
Bekövetkezett, ami a család nagyságából ítélve lehetetlennek tűnt: nem akadt egyetlen alkalmas férfi sem, aki elfoglalhatta volna a trónt. Károly egyet tehetett, ha nem akarta hogy a Habsburg dinasztia elveszítse hatalmát: Pragmatica Sanctio néven törvényt íratott, mely lehetővé tette a leány ági örökösödést. A jogszabály még csak félig készült el, amikor 1740-ben vadászat közben tragikusan, valószínűsíthetően gombamérgezés következtében elhunyt.
“A királynőnek nem áll szándékában országai feldarabolásával kezdeni kormányzását.”
A 23 éves Mária Terézia felkészületlenül örökli meg a Német-római Birodalmat, az Osztrák főhercegséget, Csehországot, és Magyarországot. Mindezek mellett Károly hatalmas terhet is hagy lányára, hisz a rossz kormányzással meggyengítette a birodalmat. Már csak hab a tortán, hogy Európa uralkodói képtelenek elfogadni egy nőt a trónon. Ám azt senki sem tudta, hogy Mária Teréziának vasakarata van és uralkodása elkápráztatja majd Bécset és a világot.
“Országaimat alig, vagy csupán kevéssé ismerem. Seregeimről és minisztereimről nem is beszélve. Atyámnak korábban eszébe se jutott, hogy bevonjon a bel- és külügyek intézésébe, vagy hogy tájékoztasson bármiről is.”
Amikor az örökösnő trónra lépett, a birodalmat minden oldalról támadták. Sorra vesztette a csatákat; a bajor herceg Csehország királya, majd majd 300 év után az első nem Habsburg Német-római császár lett. Mária Terézia apja koronái közül tehát kettőt elveszített. Magyaroroszágra sietett és színészi tehetségével elbűvölte a magyar nemeseket.
“A fiam, a monarchia, a korona és a magyar királyság is veszélyben van. Segítsenek!”
1741-ben meg is koronázták, Rex Hungariae, azaz Magyarország királya lett, (feltehetőleg az akkoriban nem létező „királynő” cím hiányában) épp abban az évben, amikor világra hozta a trónörököst, II. Józsefet. A magyarok katonákkal is támogatták, így sikerült megmentenie a monarchiát. A magyar korona után hamarosan visszaszerzi a cseh trónt is. A választófejedelmeket is sikerül meggyőznie arról, hogy férjét jelöljék Német-római császárnak. A cím megszerzése érdekében elég, ha a császár felesége, így szándékosan háttérbe húzódik.
3 éven belül kivívta egész Európa tiszteletét. Bebizonyította milyen rendkívüli politikus és diplomata. Elérte, hogy megváltozzon a róla alkotott – ma már szexistának nevezhető – negatív vélemény.
Uralkodása legsúlyosabb válsága derekán átépítteti apja shcönbrunni vadászkastélyát is nyári rezidenciává. Schönbrunn Mária Terézia korának emlékműve lett, amely a Habsburg-ház hatalmának visszaszerzését jelképezi.
Létezhet boldog házasság uralkodói körökben?
Mária Terézia 29 évig élt szerelmi házasságban, mely teljesen szokatlan volt akkoriban, a királyi, császári családokban.
Kétségtelenül, őszintén szerelmes volt a férjébe, Lotharingiai Ferenc Istvánba (a későbbi I. Ferenc Német-római császárba). Szerette az első találkozásuktól a halála napjáig. Férje is szerette, ha nem is akkora hévvel. Tiszteletet tanúsított iránta és mindent megtett, nehogy megbántsa, hisz diplomata körökben nyíltan csalta feleségét. Ez azonban semmit sem változtatott az uralkodónő érzésein, együtt éltek, együtt háltak, ő volt élete szerelme. Az uralkodói ügyeket is együtt intézték, boldog, harmonikus kapcsolatban éltek Ferenc korai haláláig.
Ekkor a császárné mély gyászba borult, levágatta a haját, elajándékozta ékszereit, érzelmileg teljesen összetört. Ebben az időszakban vált levelezőtársává Sophie Enzenberg grófné, aki korábban az udvarhölgye volt. Sophie a császárné férje hiányát töltötte be abban az értelemben, hogy vele osztotta meg mélyebb gondolatait, érzelmeit, sokszor még államtitkokat is. Életük végéig levelezőpartnerek maradtak. Mária Terézia a gyermekein kívül csak vele folytatott levelezést ilyen hosszú időn át.
“Bárcsak egész Európa látná mennyi boldogságot okoznak nekem gyermekeim.”
Mária Terézia képes volt egy birodalmat kormányozni amellett, hogy édesanyaként is helytállt. 16 gyermeket szült alig 20 év alatt – a bőséges gyermekáldás több száz évre biztosította a dinasztia fennmaradását.
A császárné legfontosabb tulajdonsága, hogy ízig-vérig anya volt. Odafigyelt a gyermekei egészségére és neveltetésére. A nevelőinek tett utasításai azt tükrözik, hogy számításba vette gyermekei jellemét – ez a hozzáállás akkoriban egyedinek számított. Jól ismerte minden gyermekét és tudta melyiknek mi a szükséglete és a gyengéje. Az ápolásukban is személyesen vett részt, sokszor saját egészségének kockáztatása árán is.
A lánygyermekeket a hagyományos női szerepre készítették fel. Kézimunka szerepelt a tanrendben, államtudományok azonban nem, melyet Mária Terézia is megtapasztalhatott saját hiányos neveltetése során. Fegyelmet követeltek tőlük a nyelvtanulásban és más téren is, hogy később helytálljanak az udvari életben. Élet volt ez egy aranykalitkában. Az állam érdekei előbbre valók voltak, mint az érzelmek: egyedül a császárné kedvenc lánya, Mária Krisztina köthetett szerelmi házasságot.
A császárné házassági politikája révén az osztrák dinasztia rokonságban áll fél Európával. Tréfásan Európa anyósának nevezik. Ám más jellegű diplomáciát folytatott, mint az uralkodóknál szokás volt, gyermekeit nem másod- és harmad unokatestvérekhez adta, hanem stratégiailag fontos uralkodóházakhoz. Nehéz lehetett számára, hisz sok esetben sosem látta viszont gyermekeit.
“Szerencsétlenségünkre az uralkodással lemondunk vágyainkról és önmérsékletet kell gyakorolnunk. Helyzetem ennélfogva kínos és kellemetlen, ami az idő múlásával elviselhetetlenné, sőt veszedelmessé teszi hivatásom.“
A császári család szoros kötelékét jelzi, hogy élete végéig élénk levelezést folytatott minden gyermekével, akiknek előírta azt is, hogyan kell illendően viselkedni. Nehéz megszabadulni a szigorú anyai felügyelettől még a Versailles-i palota királynéjaként is, pedig, mint tudjuk Mária Antóniának volt a legnagyobb szüksége eme anyai szigorra.
Két ellentétes világnézet társuralkodása
Schönbrunn, 1770-es évek, anya és fia a kastély két külön szárnyában lakik. II. József apja halála után lett császár, a Habsburg birodalom társuralkodója.
“Csak a látszat fenntartása érdekében étkezünk közösen. Napról napra feszültebb a légkör, úgy felbosszantjuk egymást. A hadsereg ügyeinek intézését átruháztam a császárra.”
II. József, aki forradalmi változásokat hozott a birodalomba, megelőzte korát. Az átfogó reformok híve volt. Így a konzervatívabb édesanyjával kapcsolatuk nem volt felhőtlen. Végtelen vitákat folytattak bel- és külpolitikáról, vallásról és erkölcsről egyaránt. II. József után öccse, II. Lipót örökölte a családi birtokokat.
Mária Terézia férje iránti gyásza sosem enyhült, ezt még csak tetézte gyermekei elvesztése, és Józseffel való állandó összekülönbözése.
“36 év alatt megszoktam a szomorúságot. Természetem részévé vált. A pillanatnyi örömök ezért igen jót tesznek nekem”
Mária Terézia 1780. november 29-én hunyt el. Népe és ellenségei tisztelettel vegyes félelemmel tekintettek rá. A történetírás egy birodalom anyjaként tartja számon. Ma már nyilvánvalóvá vált, hogy sokkal több volt ennél: szerető feleség, gondoskodó édesanya, aki különösen nehéz politikai helyzetekben is megállta a helyét, sok esetben kimagaslóbb módon, mint férfi elődei.
Minden alkalommal hangsúlyozom, hogy a történelmi személyekről sosem tudhatjuk mennyi az igazságtartalma annak, ami fennmaradt róluk. A mai közösségi felületeken is legtöbb esetben az élet napos oldalát osztják meg velünk, és a negatív történéseket is elfogadható körítéssel tálalják felénk. Ennek tudatában álljon előttünk példaként bármely nő, akár a jelenből, akár a múltból.
Felhasznált Tartalom:
Dokumentumfilmek:
Maria Theresia – Vermächtnis einer Herrscherin (Egy uralkodónő hagyatéka)
Maria Theresa – Eurpe’s mother-in-law (Európa anyósa)
Vienna – Empire, Dynasty and Dream (Bécs – Birodalom, Uralkodóház és Álom)
Képek forrásai:
History of Royal Women
Habsburg Történeti Intézet
Britannica
Mult-kor.hu
Minneapolis Institute of Art
Cultura.hu
Die Welt der Habsburger
Vienna Insight
Royalty: Past & Present