Képzelj magad elé egy fenséges, zöldben tündöklő és virágok tengerében pompázó hegyoldalt, mely szélén kanyargós, keskeny út vezet keresztül. Az ég halványkékje kellemes kontrasztot alkot a hegyoldallal, a nap vidáman süt, a hőmérséklet épp megfelelő, hogy a kedvenc autód volánjánál ülve enyhén lehúzott ablakkal haladj, melyen keresztül kellemes virágillat áramlik be. Hosszú órákon keresztül élvezed már eme csodás miliő rád gyakorolt nyugtató hatását, amikor hirtelen előbukkan nagy sebességgel, veled szemben egy másik autó. Minden pillanatok alatt történik, mindketten elrántjátok a kormányt és épphogy elkerülitek az ütközést. A szíved hevesen ver még hosszú percek múlva is.
Mi történt? Kívülről nézve épp elkerültél egy fatális balesetet. Belülről nézve a szervezeted két kommunikációs rendszerének két külön üzenetére reagáltál.
A gyorsan reagáló rendszer neve idegrendszer, amit elektromos és kémiai jeleket, üzeneteket testszerte szállító idegsejtek kiterjedt hálózata alkot. Ez a gyors reagálású hálózat vészhelyzetben azonnal működésbe lép, parancsai hatására a szívverés felgyorsul, az izmok cselekvésre készen megfeszülnek.
A lassúbb reagálású másik rendszer a hormonrendszer (más néven endokrin rendszer), ami az idegrendszer által kezdeményezett válaszokat segítő és fenntartó üzeneteket küld.
Ezek az üzenetek a belső elválasztású – idegen szóval: endokrin – mirigyek által termelt kémiai „üzenőanyagok” a hormonok.
Endokrin mirigyek: agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékvesék, ivarmirigyek.
Ez a két rendszer nem csupán vészhelyzetben működik együtt sikeresen, hanem nagyobb izgalmi állapottal járó szituációkban is, például váratlanul nagy öröm esetén.
Ám akkor sem tétlenkednek, amikor épp semmi izgalmas nem történik: biztosítják az alapvető életműködések akadálymentes üzemeltetését.
A két rendszer együttműködésének biztosítása testünk legfőbb főnökének az agynak a feladata. Ez a két kommunikációs rendszer adja a gondolataink, az érzéseink és a viselkedésünk biológiai ágyazatát. Megismerésük segít megértenünk miként képesek a gyógyszerek és a drogok, többek között a koffein és az alkohol megváltoztatni az elme működését.
Az idegrendszer építőkövei a neuronok
Neuron: idegsejt. Információ vevésére és továbbítására specializálódott sejt. A neuronok alkotta köteg az ideg.
legegyszerűbben úgy írhatjuk le a neuronokat, mint a többi sejttől információt kapó, azt feldolgozó és a többi sejthez információt szállító speciális sejteket.
Előfordulási helyük és funkciójuk alapján három nagy csoportba oszthatóak: érzőneuronok, mozgatóneuronok és interneuronok.
Érzőneuronok (afferens neuronok): egyirányúan az érzékszervek felől továbbítanak ingerületet az agy felé. Az érzékeinkkel felfogható összes ingerért ők felelnek: látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás, fájdalom érzete, egyensúlyozás.
(Például: zuhanyzáskor érzékeljük a víz hőfokát.)
Mozgatóneuronok (motoros vagy efferens neuronok): pont ellentétes irányúak, az információt a központi idegrendszer felől szállítják az izmokhoz, szervekhez és mirigyekhez.
(Például: túl forró víz esetén utasítást küld a kéz felé, hogy változtasson hőfokot.)
Interneuronok: a két fenti neurontípus közötti kapcsolatot teremtik meg. Az érző- és mozgatóneuronok nem kommunikálnak egymással közvetlenül, ez alól csak a legegyszerűbb reflexek jelentenek kivételt.
Gliasejtek: az agyi neuronok óriási hálózatának alapszövetét a még náluk is nagyobb számban előforduló giasejtek adják, melyekről egykoron úgy gondolták ezek „ragasztják össze” az idegsejteket. A nevük ezért származik a görög „ragasztó” szóból. Ma már tudjuk, hogy többek között elősegítik az új szinapszisok képződését a tanulás során, továbbá segítik a neuronok üzenettovábbító működését.
Az idegrendszer
A szervezetben megtalálható összes idegsejt alkotta hálózat, rendszer. Elhelyezkedésük és feladataik szerint két alapvető részre oszthatjuk: központi idegrendszer és környéki vagy perifériás idegrendszer.
A központi idegrendszer:
A test irányításának legfőbb parancsnokságát jelenti, az agy és a gerincvelő alkotja.
A koponyánk mintegy harmadát kitöltő agy hozza az összetett döntéseket, koordinálja a testi funkciókat és kezdeményezi a legtöbb viselkedési megnyilvánulásunkat.
A gerincvelő a szárnysegédje mindebben: legnagyobb részt összekötő szerepet tölt be az agy és a környéki idegrendszer érzékelő és motoros rendszerei között.
A legtöbb érzékelő és motoros idegi útvonal, ami az agy és a test között szállít üzeneteket, kontralaterális, azaz ellentétes oldali. Ennek eredményeképp az agy bal féltekéje elsősorban a test jobb oldalával kommunikál, míg a jobb félteke a bal testféllel tart kapcsolatot.
A környéki idegrendszer:
A test és a központi idegrendszer között létesít kapcsolatot. A rendszer számos ága az agy és az érzékszervek, a belső szervek és az izmok között szállít üzeneteket.
A hormonrendszer
A véráramról elsősorban talán nem az információszállítás jut eszünkbe, pedig az oxigén, a tápanyagok és a salakanyagok mellett a hormonokat szállításáért is a véráram a felelős.
A hormonrendszer, más néven endokrin (belső elválasztású) rendszer mirigyei termelik a hormonainkat, melyek nagyrészt ugyanazt a szerepet töltik be, mint a neurotranszmitterek az idegrendszeren belül, azaz olyan üzeneteket szállítanak, melyek nem csupán a testi működésre, de a viselkedésünkre és az érzelmeink alakulására is hatással vannak.
Vészhelyzetben:
Normál – azaz nem fokozott éberséget igénylő – helyzetben a homonrendszer a paraszimpatikus idegrendszerrel párhuzamosan működve segít fenntartani a test alapvető folyamatait.
Vészhelyzet esetén teljesen más üzemmódba kapcsol – a szimpatikus idegrendszert támogatja –, mint amikor egy autót hirtelen kisebb fokozatba teszünk, és gázt adunk. Ilyenkor a véráramot elárasztja az epinefrin (adrenalin) nevű hormon, ami fenntartja a „küzdj vagy menekülj” reakciót. A hormonrendszer tehát befejezi azt, amit az idegrendszer elkezdett azzal, hogy meggyorsította a szívverést, és cselekvésre készen megfeszítette az izmokat.
A fenti gondolatok – a teljesség igénye nélkül – alap információkat tartalmaznak és összefoglaló jelleggel készültek, melyek a későbbiekben segíthetnek megérteni az elménk és a testünk reakcióit bizonyos eseményekre, viselkedésünk okait, hogy lehetőségeink szerint hozhassuk létre az ideális kapcsolatot önmagunkkal és másokkal egyaránt a kiegyensúlyozott vállalkozói élet megteremtéséhez.
Képzelj magad elé egy fenséges, zöldben tündöklő és virágok tengerében pompázó hegyoldalt, mely szélén kanyargós, keskeny út vezet keresztül. Az ég halványkékje kellemes kontrasztot alkot a hegyoldallal, a nap vidáman süt, a hőmérséklet épp megfelelő, hogy a kedvenc autód volánjánál ülve enyhén lehúzott ablakkal haladj, melyen keresztül kellemes virágillat áramlik be. Hosszú órákon keresztül élvezed már eme csodás miliő rád gyakorolt nyugtató hatását, amikor hirtelen előbukkan nagy sebességgel, veled szemben egy másik autó. Minden pillanatok alatt történik, mindketten elrántjátok a kormányt és épphogy elkerülitek az ütközést. A szíved hevesen ver még hosszú percek múlva is.
Mi történt? Kívülről nézve épp elkerültél egy fatális balesetet. Belülről nézve a szervezeted két kommunikációs rendszerének két külön üzenetére reagáltál.
A gyorsan reagáló rendszer neve idegrendszer, amit elektromos és kémiai jeleket, üzeneteket testszerte szállító idegsejtek kiterjedt hálózata alkot. Ez a gyors reagálású hálózat vészhelyzetben azonnal működésbe lép, parancsai hatására a szívverés felgyorsul, az izmok cselekvésre készen megfeszülnek.
A lassúbb reagálású másik rendszer a hormonrendszer (más néven endokrin rendszer), ami az idegrendszer által kezdeményezett válaszokat segítő és fenntartó üzeneteket küld.
Ezek az üzenetek a belső elválasztású – idegen szóval: endokrin – mirigyek által termelt kémiai „üzenőanyagok” a hormonok.
Endokrin mirigyek: agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékvesék, ivarmirigyek.
Ez a két rendszer nem csupán vészhelyzetben működik együtt sikeresen, hanem nagyobb izgalmi állapottal járó szituációkban is, például váratlanul nagy öröm esetén.
Ám akkor sem tétlenkednek, amikor épp semmi izgalmas nem történik: biztosítják az alapvető életműködések akadálymentes üzemeltetését.
A két rendszer együttműködésének biztosítása testünk legfőbb főnökének az agynak a feladata. Ez a két kommunikációs rendszer adja a gondolataink, az érzéseink és a viselkedésünk biológiai ágyazatát. Megismerésük segít megértenünk miként képesek a gyógyszerek és a drogok, többek között a koffein és az alkohol megváltoztatni az elme működését.
Az idegrendszer építőkövei a neuronok
Neuron: idegsejt. Információ vevésére és továbbítására specializálódott sejt. A neuronok alkotta köteg az ideg.
legegyszerűbben úgy írhatjuk le a neuronokat, mint a többi sejttől információt kapó, azt feldolgozó és a többi sejthez információt szállító speciális sejteket.
Előfordulási helyük és funkciójuk alapján három nagy csoportba oszthatóak: érzőneuronok, mozgatóneuronok és interneuronok.
Érzőneuronok (afferens neuronok): egyirányúan az érzékszervek felől továbbítanak ingerületet az agy felé. Az érzékeinkkel felfogható összes ingerért ők felelnek: látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás, fájdalom érzete, egyensúlyozás.
(Például: zuhanyzáskor érzékeljük a víz hőfokát.)
Mozgatóneuronok (motoros vagy efferens neuronok): pont ellentétes irányúak, az információt a központi idegrendszer felől szállítják az izmokhoz, szervekhez és mirigyekhez.
(Például: túl forró víz esetén utasítást küld a kéz felé, hogy változtasson hőfokot.)
Interneuronok: a két fenti neurontípus közötti kapcsolatot teremtik meg. Az érző- és mozgatóneuronok nem kommunikálnak egymással közvetlenül, ez alól csak a legegyszerűbb reflexek jelentenek kivételt.
Gliasejtek: az agyi neuronok óriási hálózatának alapszövetét a még náluk is nagyobb számban előforduló giasejtek adják, melyekről egykoron úgy gondolták ezek „ragasztják össze” az idegsejteket. A nevük ezért származik a görög „ragasztó” szóból. Ma már tudjuk, hogy többek között elősegítik az új szinapszisok képződését a tanulás során, továbbá segítik a neuronok üzenettovábbító működését.
Az idegrendszer
A szervezetben megtalálható összes idegsejt alkotta hálózat, rendszer. Elhelyezkedésük és feladataik szerint két alapvető részre oszthatjuk: központi idegrendszer és környéki vagy perifériás idegrendszer.
A központi idegrendszer:
A test irányításának legfőbb parancsnokságát jelenti, az agy és a gerincvelő alkotja.
A koponyánk mintegy harmadát kitöltő agy hozza az összetett döntéseket, koordinálja a testi funkciókat és kezdeményezi a legtöbb viselkedési megnyilvánulásunkat.
A gerincvelő a szárnysegédje mindebben: legnagyobb részt összekötő szerepet tölt be az agy és a környéki idegrendszer érzékelő és motoros rendszerei között.
A legtöbb érzékelő és motoros idegi útvonal, ami az agy és a test között szállít üzeneteket, kontralaterális, azaz ellentétes oldali. Ennek eredményeképp az agy bal féltekéje elsősorban a test jobb oldalával kommunikál, míg a jobb félteke a bal testféllel tart kapcsolatot.
A környéki idegrendszer:
A test és a központi idegrendszer között létesít kapcsolatot. A rendszer számos ága az agy és az érzékszervek, a belső szervek és az izmok között szállít üzeneteket.
A hormonrendszer
A véráramról elsősorban talán nem az információszállítás jut eszünkbe, pedig az oxigén, a tápanyagok és a salakanyagok mellett a hormonokat szállításáért is a véráram a felelős.
A hormonrendszer, más néven endokrin (belső elválasztású) rendszer mirigyei termelik a hormonainkat, melyek nagyrészt ugyanazt a szerepet töltik be, mint a neurotranszmitterek az idegrendszeren belül, azaz olyan üzeneteket szállítanak, melyek nem csupán a testi működésre, de a viselkedésünkre és az érzelmeink alakulására is hatással vannak.
Vészhelyzetben:
Normál – azaz nem fokozott éberséget igénylő – helyzetben a homonrendszer a paraszimpatikus idegrendszerrel párhuzamosan működve segít fenntartani a test alapvető folyamatait.
Vészhelyzet esetén teljesen más üzemmódba kapcsol – a szimpatikus idegrendszert támogatja –, mint amikor egy autót hirtelen kisebb fokozatba teszünk, és gázt adunk. Ilyenkor a véráramot elárasztja az epinefrin (adrenalin) nevű hormon, ami fenntartja a „küzdj vagy menekülj” reakciót. A hormonrendszer tehát befejezi azt, amit az idegrendszer elkezdett azzal, hogy meggyorsította a szívverést, és cselekvésre készen megfeszítette az izmokat.
A fenti gondolatok – a teljesség igénye nélkül – alap információkat tartalmaznak és összefoglaló jelleggel készültek, melyek a későbbiekben segíthetnek megérteni az elménk és a testünk reakcióit bizonyos eseményekre, viselkedésünk okait, hogy lehetőségeink szerint hozhassuk létre az ideális kapcsolatot önmagunkkal és másokkal egyaránt a kiegyensúlyozott vállalkozói élet megteremtéséhez.
Felhasznált tartalom
Könyv:
Philip Zimbardo – Pszichológia Mindenkinek 1. kötet
Jogdíjmentes képek:
Az adott képre kattintva eljutsz a forráshoz