A tulajdonnevek helyesírása 1. rész

Márkanevek:

Szükségesnek tartottam kiemelni ezt a helyesírási szabályt a vállalkozóknak, egyértelmű okokból.

Minden termék, készítmény, gyártmány márkanévként használt elnevezésében minden tagot nagy kezdőbetűvel írunk, például:
Instagram, Facebook, Apple, Aston Martin, Yves Rocher

Saját megjegyzés:
az Instagram és a Facebook szándékosan került a felsorolásba, hisz szinte kivétel nélkül – helytelenül – kisbetűvel íródnak a közösségi média felületek, amikor említésre kerülnek. A Facebook esetében becsapós lehet a logó, mely valójában egy kis ‘f’ betű, ám ettől függetlenül márkanévről van szó és nagybetűvel íródik. Számtalan hasonló kis betűt jelölő logó jött létre az utóbbi évtizedekben, jellemzően a számítástechnika területéről, így érdemes ezekre odafigyelni!

Ha a márkanév után a hozzá tartozó termékcsoportot, vagy típust is megjelöljük, a közszó kisbetűvel és külön íródik: Cartier karkötő, Starbucks kávé, Facebook bejegyzés.

A magyar helyesírás régi törekvése érvényesül az által, hogy a tulajdonneveket nagybetűvel írjuk, megkülönböztetve a köznevektől.

A tulajdonnevek több típusát különböztetjük meg:

  • személynevek,
  • állatnevek,
  • tárgynevek,
  • földrajzi nevek,
  • csillagászati elnevezések,
  • intézménynevek,
  • márka- és fajtaneveket,
  • címeket,
  • kitüntetések és díjak neveit

 

  1. Abban az esetben, ha egy köznév vált tulajdonnévvé nagybetűvel írjuk, ám a köznév megfelelője marad kisbetű,
    például: Írisz (utónév) / írisz (virág); Rák (csillagkép) / rák (állat)
  2. Egybeírjuk az alkotó tagokat,
    például: Hegyalja; Olaszország; Annamária
  3. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz a az alkotó tagokat,
    például: Velencei-tó; Észak-Afrika; Tóth-Fehér (vezetéknevek)
  4. Nagybetűvel kezdünk minden tagot,
    például: Kőrösi Csoma Sándor; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Magyar Hírlap
  5. A név nyelvi felépítése is jelezheti meddig tart a tulajdonnév. Az utca (.u) szó a név utolsó eleme,  a című (c.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét,
    például: Kiss János altábornagy utca; a Száll a kakukk fészkére című regény.
  6. A külön sorba írt, mondatba nem foglalt címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét,
    például: A város peremén; Egri csillagok; Magyar értelmező kéziszótár.

 

A tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a kialakult formákhoz.
például: Kiss; Wittmann; New York; Kuala Lumpur.
A toldalékos alakok leírásánál arra kell törekednünk, hogy biztosítsuk az alapforma visszaállíthatóságát,
például: Kiss-sel; Wittmann-né; New York-ban; Kuala Lumpur-i
(A Kissel és a Wittmanné formák lennének a megfelelő toldalékos alakok, de a „kualalumpuri” alakból nem lehetne visszakövetkeztetni az eredeti formára.)

Személynevek

 

  1. A magyar családnevek nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert,
    például: Bíró, Budai, Gál, Gombóc, Kis, Kulcsár, Miskolci, Ördög, Pajzs, Takács, Tót.
    Ám találkozhatunk a hagyományos jelölésmódokkal is,
    például: Biró, Buday, Gaál, Gombocz, Hajdu, Kiss, Kultsár, Miskolczy, Pais, Takáts Tóth.
  2. A tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is eltérő,
    például: Baradlay, Maszlaczkiy, Keöcherepy.
    Saját megjegyzés:
    Illik tiszteletben tartani ezen családnevek viselőit és egyben felmenőit is, és minden esetben kérdezzünk rá neveik helyes írásmódjára!
  3. Az összetett (két külön névből eggyé forrt) családneveket egybeírjuk,
    például: Györgyjakab, Kispéter, Tóthmátyás.
  4. (Saját gondolat) – Az utóbbi évek bevett szokásai közé tartozik a női egyenjogúság finom szószólójaként használt – kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait kötőkellel kapcsoljuk össze,
    például: Bajcsy.-Zsilinszy, Horváth-Papp.
  5. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet,
    például: Csokonai Vitéz, Kőrösi Csoma.
  6. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó szavakat személynévként használva nagy kezdőbetűvel írjuk,
    például: Isten, Allah, Boldogasszony, Hadúr, Szűzanya, Zeusz, Szent Péter.
    Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is.
  7. Mind a régi (eredeti és jövevény), mind pedig a más nyelvekből újabban átvett utóneveket a mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk,
    például: Csilla, Jolán, Piroska, Árpád, Bálint.

    Kivételt képez a hagyományos írású Attila név (bár létezik Atilla is).
    A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) az utónevekben és a becenevekben is megtartjuk,
    például: Ráchel, Richárd, Alexandra, Félix, Xénia, Lexi.
  8. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük,
    például: az ifjú Indiana Jones, a nagy Napóleon, a nyelvújító Kazinczy.
    A történelmi személynevek szerves részévé vált jelzőit azonban nagy kezdőbetűvel írjuk:
    például: Könyves Kálmán, Nagy Sándor, Oroszlánszívű Richárd.
  9. A személynév állhat köznév jelzőjeként is. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól,
    például: Bánk bán, Mátyás király, Noszty fiú, Erdélyi Ilona tudományos kutató, Somogyi Béláné pénztáros.Embercsoportok elnevezésére használt, felvett, vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől) különírjuk a gyűjtőnévi, vagy ilyen jellegű közszókat,
    például: Benedek család, Buddenbrook ház, Csák nemzetség, Kaláka együttes, Kölcsey Ferenc olvasókör.
  10.  A név előtt használatos közszavakat kis betűvel írjuk,
    például: ifjabb/ifj. Kiss Ernő, idősb/id. Kocsis Géza, özvegy/özv. Nagy Tamásné, doktor/dr. Hornyák Éva, gróf/gr. Széchenyi István.
    Hasonlóképpen: felsővadászi Rákóczi Ferenc 
    Ezek kiemelt helyzetben nagy kezdőbetűsek.
  11. Egy- vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran alkotnak jelöletlen összetételt. Ilyenkor kötőjelet használunk,
    például: Kossuth-nóta (Kossuthról szóló nóta),  Ady-vers (Ady Endre által írt vers), Celsius-fok, Jókai-villa, Kodály-módszer, Geiger-Müller számláló, Petőfi-kultusz, Arany János-idézet, Szent István-nap.

    – Egy személynévből és közszóból álló összetétel újabb tagját, ismét kötőjellel írjuk,
    például: Achilles-ín-szakadás, Munkácsy-kép-restaurálás, Oscar-díj-átadás.– Az uralkodóházat jelentő ház, család és dinasztia szót kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez,
    például: Anjou-ház, Habsburg-család, Karoling-dinasztia.– Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett, kisbetűvel kezdve egybeírjuk,
    például: ádámcsutka, pálfordulás, röntgensugár, szentjánoskenyér.
  12. Az egy- vagy többelemű személynév és köznév együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i, beli, -s, -ú, -jú, -jű képzővel) alakult melléknevekben megtartjuk a tagokat összefűző kötőjelet,
    például: Árpád-kori, Jókai-regénybeli, Kossuth-díjas, Herkules-erejű, Jászai Mari-díjas, Konkoly-Thege-érmes.
  13. Ha az egymástól különírt, személynévből és köznévből álló jelzős szerkezethez (Julianus barát) egy újabb köznév (szobor) kapcsolódik, elé nem teszünk kötőjelet,
    például: Gül baba türbéje, Szent István vértanú plébánia-templom, Jeremiás próféta kolostor.
  14. A –fajta, -féle, -forma és a -szerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez,
    például: Eötvös-féle, Munkácsy-szerű, Szent-Györgyi-fajta, Szinyei Merse Pál-szerű.

Toldalékolás:

 

  1. A személynevekhez általában kötőjel nélkül illesztjük a toldalékokat, mint a közszavakhoz,
    például: Dózsát, Kossuthhoz, Táncsics Mihálynak, madáchi, petőfiskedők.
    – De: Táncsics Mihály-i, Ilosvai Selymes Péter-es stb.
  2. A mássalhangzóra végződő személynevek -val, -vel (és -vá, -vé) ragos formájának írásakor a következőképpen járunk el:- Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűre végződik, akkor ezt a betűt megkettőzzük,
    például: Ádámmal, Bálinttal, Szabolccsal, Kodállyal.Ha a régies betűre vagy x-re végződő személynevekhez kapcsolódnak ezek a ragok, a régies betűt és az x-et változatlanul hagyjuk, a ragok v-je helyett a  név végén ejtett hanghoz idomult mai formát írjuk,
    például: Kossuthtal, Véghgel, Móriczcal, Babitscsal; Madáchcsá; Marxszal, Alexszel,

    – Ha a személynév mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződik, a -val, -vel (és a vá, -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá, hogy az alapforma világosan kitűnjön,
    például: Kiss-sel, Makk-kal, Széll-lel, Papp-pá, Ivett-tel, Mariann-nal.
  3. Az -i és az -s melléknévképzővel, az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egybeírt, illetőleg a kötőjellel összekapcsolt családneveket kisbetűvel kezdjük, és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk,
    például: móriczi, mikszáthos, buddhista, jozefinista, tóthpáli (Tóth Pál), schöpf-mereis- De: ha a személynév két vagy több különírt elemből áll, megtartjuk a nagy kezdőbetűket és a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt,
    például: Eötvös József-i iskolareform; Széchenyi István-i elképzelések; Csokonai Vitéz Milhály-os verselés.
  4. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személynevek nagy kezdőbetűs formájához,
    a Kisfaludyak, Petőfik, Táncsicsok kora, az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei.

A magyar helyesírás régi törekvése érvényesül az által, hogy a tulajdonneveket nagybetűvel írjuk, megkülönböztetve a köznevektől.

A tulajdonnevek több típusát különböztetjük meg:

  • személynevek,
  • állatnevek,
  • tárgynevek,
  • földrajzi nevek,
  • csillagászati elnevezések,
  • intézménynevek,
  • márka- és fajtaneveket,
  • címeket,
  • kitüntetések és díjak neveit

 

  1. Abban az esetben, ha egy köznév vált tulajdonnévvé nagybetűvel írjuk, ám a köznév megfelelője marad kisbetű,
    például: Írisz (utónév) / írisz (virág); Rák (csillagkép) / rák (állat)
  2. Egybeírjuk az alkotó tagokat,
    például: Hegyalja; Olaszország; Annamária
  3. Kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz a az alkotó tagokat,
    például: Velencei-tó; Észak-Afrika; Tóth-Fehér (vezetéknevek)
  4. Nagybetűvel kezdünk minden tagot,
    például: Kőrösi Csoma Sándor; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Magyar Hírlap
  5. A név nyelvi felépítése is jelezheti meddig tart a tulajdonnév. Az utca (.u) szó a név utolsó eleme,  a című (c.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét,
    például: Kiss János altábornagy utca; a Száll a kakukk fészkére című regény.
  6. A külön sorba írt, mondatba nem foglalt címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét,
    például: A város peremén; Egri csillagok; Magyar értelmező kéziszótár.

 

A tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a kialakult formákhoz.
például: Kiss; Wittmann; New York; Kuala Lumpur.
A toldalékos alakok leírásánál arra kell törekednünk, hogy biztosítsuk az alapforma visszaállíthatóságát,
például: Kiss-sel; Wittmann-né; New York-ban; Kuala Lumpur-i
(A Kissel és a Wittmanné formák lennének a megfelelő toldalékos alakok, de a „kualalumpuri” alakból nem lehetne visszakövetkeztetni az eredeti formára.)

Személynevek

 

  1. A magyar családnevek nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert,
    például: Bíró, Budai, Gál, Gombóc, Kis, Kulcsár, Miskolci, Ördög, Pajzs, Takács, Tót.
    Ám találkozhatunk a hagyományos jelölésmódokkal is,
    például: Biró, Buday, Gaál, Gombocz, Hajdu, Kiss, Kultsár, Miskolczy, Pais, Takáts Tóth.
  2. A tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is eltérő,
    például: Baradlay, Maszlaczkiy, Keöcherepy.
    Saját megjegyzés:
    Illik tiszteletben tartani ezen családnevek viselőit és egyben felmenőit is, és minden esetben kérdezzünk rá neveik helyes írásmódjára!
  3. Az összetett (két külön névből eggyé forrt) családneveket egybeírjuk,
    például: Györgyjakab, Kispéter, Tóthmátyás.
  4. (Saját gondolat) – Az utóbbi évek bevett szokásai közé tartozik a női egyenjogúság finom szószólójaként használt – kettős (két név mellérendelő kapcsolatából alakult) családnevek tagjait kötőkellel kapcsoljuk össze,
    például: Bajcsy.-Zsilinszy, Horváth-Papp.
  5. A régi jelzős családnevekben a jelző és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk kötőjelet,
    például: Csokonai Vitéz, Kőrösi Csoma.
  6. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó szavakat személynévként használva nagy kezdőbetűvel írjuk,
    például: Isten, Allah, Boldogasszony, Hadúr, Szűzanya, Zeusz, Szent Péter.
    Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is.
  7. Mind a régi (eredeti és jövevény), mind pedig a más nyelvekből újabban átvett utóneveket a mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk,
    például: Csilla, Jolán, Piroska, Árpád, Bálint.

    Kivételt képez a hagyományos írású Attila név (bár létezik Atilla is).
    A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) az utónevekben és a becenevekben is megtartjuk,
    például: Ráchel, Richárd, Alexandra, Félix, Xénia, Lexi.
  8. A személynév elé tett alkalmi minősítő jelzőket kisbetűvel kezdjük,
    például: az ifjú Indiana Jones, a nagy Napóleon, a nyelvújító Kazinczy.
    A történelmi személynevek szerves részévé vált jelzőit azonban nagy kezdőbetűvel írjuk:
    például: Könyves Kálmán, Nagy Sándor, Oroszlánszívű Richárd.
  9. A személynév állhat köznév jelzőjeként is. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól,
    például: Bánk bán, Mátyás király, Noszty fiú, Erdélyi Ilona tudományos kutató, Somogyi Béláné pénztáros.Embercsoportok elnevezésére használt, felvett, vagy kapott személynevektől (vagy más tulajdonnevektől) különírjuk a gyűjtőnévi, vagy ilyen jellegű közszókat,
    például: Benedek család, Buddenbrook ház, Csák nemzetség, Kaláka együttes, Kölcsey Ferenc olvasókör.
  10.  A név előtt használatos közszavakat kis betűvel írjuk,
    például: ifjabb/ifj. Kiss Ernő, idősb/id. Kocsis Géza, özvegy/özv. Nagy Tamásné, doktor/dr. Hornyák Éva, gróf/gr. Széchenyi István.
    Hasonlóképpen: felsővadászi Rákóczi Ferenc 
    Ezek kiemelt helyzetben nagy kezdőbetűsek.
  11. Egy- vagy többelemű személynevek és köznevek gyakran alkotnak jelöletlen összetételt. Ilyenkor kötőjelet használunk,
    például: Kossuth-nóta (Kossuthról szóló nóta),  Ady-vers (Ady Endre által írt vers), Celsius-fok, Jókai-villa, Kodály-módszer, Geiger-Müller számláló, Petőfi-kultusz, Arany János-idézet, Szent István-nap.

    – Egy személynévből és közszóból álló összetétel újabb tagját, ismét kötőjellel írjuk,
    például: Achilles-ín-szakadás, Munkácsy-kép-restaurálás, Oscar-díj-átadás.– Az uralkodóházat jelentő ház, család és dinasztia szót kötőjellel kapcsoljuk a családnévhez,
    például: Anjou-ház, Habsburg-család, Karoling-dinasztia.– Ha a személynév és a köznév együtteséből köznév lett, kisbetűvel kezdve egybeírjuk,
    például: ádámcsutka, pálfordulás, röntgensugár, szentjánoskenyér.
  12. Az egy- vagy többelemű személynév és köznév együtteséből az alapforma megtartásával (többnyire -i, beli, -s, -ú, -jú, -jű képzővel) alakult melléknevekben megtartjuk a tagokat összefűző kötőjelet,
    például: Árpád-kori, Jókai-regénybeli, Kossuth-díjas, Herkules-erejű, Jászai Mari-díjas, Konkoly-Thege-érmes.
  13. Ha az egymástól különírt, személynévből és köznévből álló jelzős szerkezethez (Julianus barát) egy újabb köznév (szobor) kapcsolódik, elé nem teszünk kötőjelet,
    például: Gül baba türbéje, Szent István vértanú plébánia-templom, Jeremiás próféta kolostor.
  14. A –fajta, -féle, -forma és a -szerű utótagot kötőjellel kapcsoljuk a személynevekhez,
    például: Eötvös-féle, Munkácsy-szerű, Szent-Györgyi-fajta, Szinyei Merse Pál-szerű.

Toldalékolás:

 

  1. A személynevekhez általában kötőjel nélkül illesztjük a toldalékokat, mint a közszavakhoz,
    például: Dózsát, Kossuthhoz, Táncsics Mihálynak, madáchi, petőfiskedők.
    – De: Táncsics Mihály-i, Ilosvai Selymes Péter-es stb.
  2. A mássalhangzóra végződő személynevek -val, -vel (és -vá, -vé) ragos formájának írásakor a következőképpen járunk el:- Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűre végződik, akkor ezt a betűt megkettőzzük,
    például: Ádámmal, Bálinttal, Szabolccsal, Kodállyal.Ha a régies betűre vagy x-re végződő személynevekhez kapcsolódnak ezek a ragok, a régies betűt és az x-et változatlanul hagyjuk, a ragok v-je helyett a  név végén ejtett hanghoz idomult mai formát írjuk,
    például: Kossuthtal, Véghgel, Móriczcal, Babitscsal; Madáchcsá; Marxszal, Alexszel,

    – Ha a személynév mássalhangzót jelölő kettőzött betűre végződik, a -val, -vel (és a vá, -vé) rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá, hogy az alapforma világosan kitűnjön,
    például: Kiss-sel, Makk-kal, Széll-lel, Papp-pá, Ivett-tel, Mariann-nal.
  3. Az -i és az -s melléknévképzővel, az -ista és az -izmus főnévképzővel ellátott egybeírt, illetőleg a kötőjellel összekapcsolt családneveket kisbetűvel kezdjük, és a képzőket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk,
    például: móriczi, mikszáthos, buddhista, jozefinista, tóthpáli (Tóth Pál), schöpf-mereis- De: ha a személynév két vagy több különírt elemből áll, megtartjuk a nagy kezdőbetűket és a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt,
    például: Eötvös József-i iskolareform; Széchenyi István-i elképzelések; Csokonai Vitéz Milhály-os verselés.
  4. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személynevek nagy kezdőbetűs formájához,
    a Kisfaludyak, Petőfik, Táncsicsok kora, az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei.

Felhasznált tartalom

Könyv:

Magyar Tudományos Akadémia – A magyar helyesírás szabályai (2017)

Jogdí­jmentes képek:

Az adott képre kattintva eljutsz a forráshoz