Földrajzi nevek, állatnevek, tárgynevek helyesírása | Tulajdonnevek 2. rész * LadyPreneurs Hungary

Földrajzi nevek

A földrajzi nevek nyelvi felépítése rendkívül változatos.
Az egyelemű nevek (Szeged) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. Ezek egységét az egybeírás mutatja (Bodrogköz, Tiszántúl, Szombathely).
A szoros kapcsolatot az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (Zsivány-patak, Bakónaki-tó, Apáthy-szikla, Dél-Amerika).
A különírt tagokból álló nevek (Olasz Köztársaság, Villányi út) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi felépítés érzékelteti az összetartozást.

A földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését, mert a formailag hasonló (sőt azonos), de más dolgot jelentő nevek írásmódja eltérő lehet.
Például:
Hűvös völgy (domborzati név) / Hűvösvölgy (városrésznév),
Ferenc-hegy (domborzati név), de Ferenc körút (utcanév),
Sáros-patak (víznév), de Sárospatak (helységnév).

Az alábbi szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást az -i (beli) képzős származékokkal együtt, hisz ennek a toldaléknak a kapcsolási módja nem minden típusban egyforma.

Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek:

1) Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen szóból áll), az alapformát nagybetűvel, az -i képzős származékot kisbetűvel kezdjük,
például:
Európa / európai,
Mátra / mátrai,
Zamárdi / zamárdi.

2) Alapformájukban nagy, -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk:

a) a több elemből álló -ország, -föld, -alföld, -part, -szék utótagú országneveket, országrészneveket, valamint egyes tájegységek több elemből álló nevét,
például:
Magyarország / magyarországi,
Csecsenföld / csecsenföldi,
Németalföld / németalföldi,
Kisalföld / kisalföldi,
Elefántcsontpart / elefántcsontparti,
Háromszék / háromszéki,
Dunakanyar / dunakanyari,
Hegyalja / hegyaljai,
Szamoshát / szamosháti.

b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket, valamint általában a helységrészneveket,
például:
Budapest / budapesti,
Balatonalmádi / balatonalmádi,
Vonyarcvashegy / vonyarcvashegyi,
Garamszentbenedek / garamszentbenedeki,
Szépkenyerűszentmárton / szépkenyerűszentmártoni,
Tökkanizsa / tökkanizsai,
hasonlóképpen:
Angyalkert / angyalkerti,
Békeliget / békeligeti,
de:
Baross Gábor-telep / Baross Gábor-telepi,
Biczó István-kert / Biczó István-kerti,
József Attila-lakótelep / József Attila-lakótelepi,
Füredi úti lakótelep / Füredi úti lakótelepi.

c) a -falva, -földe, -halma, -háza, -telke, -völgye utótagú – esetenként más a, e végződésű – nevek -i képzős származékaikban elhagyjuk az a, e végződést, például:
Hollóháza / hollóházi (porcelán),
Pannonhalma / pannonhalmi (főapátság).

Ha nem közismert névről, vagy a hagyomány által szentesített formáról van szó, az alapalak kikövetkeztethetősége érdekében – bár hibásnak egyik változat sem mondható – hasznos lehet a kerekegyházai, becsvölgyei stb. forma használata.

A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek:

1) Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot.

– Az -i (-beli) képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk, egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük.

a) Közszói előtaggal:

Alapforma / -i (-beli) képzős forma
Arany-patak / arany- pataki,
Velencei-tó / velencei-tói vagy -tavi,
Dunántúli-középhegység / dunántúli-középhegységi.

b) Tulajdonnévi előtaggal:
Alapforma / -i képzős forma
János-dűlő / János-dűlői,
Csepel-sziget / Csepel-szigeti,
Balaton-felvidék / Balaton-felvidéki,
Huron-tó / Huron-tói vagy tavi,
Kaszpi-tenger / Kaszpi-tengeri.

A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is:

Alapforma / -i képzős forma
Szent Anna-tó / Szent Anna-tói vagy -tavi,
Buen Tiempo-fok / Buen Tiempo-foki.

c) Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Ezek lehetnek egyszerű szavak: óceán, tó, patak, hegy, völgy, domb, hágó, lapos, dűlő, sivatag. Illetve összetett szavak: félsziget, öntözőcsatorna, holtág, fennsík, dombvidék, szőlőhegy, halastó.

Az olyan nevek, illetve névrészek, amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer fel közszói jelentést (akár magyar, akár idegen eredetűek), egyelemű tulajdonnévnek számítanak,
például: Huron, Kaszpi, Cselőte, Zéland

2) Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév, előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév, az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze.

Az ilyen nevek -i képzős származékában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük, és a kötőjelet megtartjuk.

a) Közszói előtaggal:

Alapforma / -i képzős forma
Holt-Tisza / holt-tiszai,
Dél-Kína / Dél-kínai,
Öreg-Cselőte / öreg-cselőtei,
Új-Zéland / új-zélandi,
Délkelet-Magyarország / délkelet-magyarországi.

b) Tulajdonnévi előtaggal:

Alapforma / -i képzős forma
Kál-Kápolna (vasútállomás) / kál-kápolnai,
Győr-Moson-Sopron (megye) / győr-moson-soproni,
Bödd-Bakod (terület) / bödd-bakodi,
Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) / csörnöc-herpenyői.

Hasonlóképpen járunk el olyankor is, amikor a hivatalos helységnév után a helységrész nevét is feltüntetjük,
például:
Érd-Ófalu / érd-ófalui,
Győr-Ménfőcsanak / győr-ménfőcsanaki.

3) A háromelemű földrajzi nevek írásának két gyakoribb esete van.

a) Ha egy kételemű kötőjellel összefűzött földrajzi név (Arany-patak) elé egy közszói előtag (rohonci) került, az alakulatot nagybetűvel kezdjük, s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze.

Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.

Alapforma / -i képzős forma
Rohonci-Arany-patak / rohonci-arany-pataki,
Alcsi-Holt-Tisza / alcsi-holt-tiszai,
Új-Dél-Wales / új-dél-walesi,
Belső-János-dűlő / belső-János-dűlői,
Nagy-Hideg-hegy / nagy-hideg-hegyi,
Kelet-Közép-Európa / kelet-közép-európai,
Holt-Sebes-Körös / holt-sebes-körösi.

b) Ha egy kételemű, kötőjellel írt földrajzi név (Holt-Tisza) egy utána tett földrajzi köznévvel bővül (berek), ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez.

Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.

Alapforma / -i képzős forma
Holt-Tisza-berek / holt-Tisza-bereki,
Két-bükkfa-nyereg / két-bükkfa-nyeregi,
Dél-kínai-tenger / dél-kínai-tengeri,
Kelet-európai-síkság / kelet-európai-síksági,
János-dűlő-oldalas / János-dűlő-oldalasi,
Zöld-foki-szigetek / zöld-foki-szigeteki.

4) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket, ha valamitől valameddig viszonyt fejeznek ki.

Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk, de minden tagot kisbetűvel kezdünk, és az -i képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá, kötőjel nélkül.

Alapforma / -i képzős forma
Budapest–Bécs / budapest–bécsi,
Moszkva–Párizs / moszkva–párizsi.

Az ilyen alakulatokhoz földrajzi közneveket kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk.Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá,

Alapforma / -i képzős forma
Baradla–Domica-barlangrendszer / Baradla–Domica-barlangrendszeri,
Volga–Don-csatorna / Volga–Don-csatornai,
Rajna–Majna–Duna-csatorna / Rajna–Majna–Duna-csatornai.

Alapformájukban hasonlóképpen, -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait, mint:
Cseh–Morva-dombság /cseh–morva-dombsági,
Zala–Somogyi-határárok / zala–somogyi-határároki.

Az különírt elemekből álló földrajzi nevek:

1) A mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót) minden tagot külön szóba írunk, valamint az és kötőszó kivételével nagybetűvel kezdünk. hasonlóképpen írjuk az eurorégiókat is.

Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást, de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük, csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagy kezdőbetűsnek.

Alapforma / -i képzős forma
Francia Köztársaság / francia köztársasági,
Egyesült Királyság / Egyesült királysági,
Ománi Szultánság / ománi szultánsági,
Dél-afrikai Köztársaság / dél-afrikai köztársasági,
de: Suriname Köztársaság / Suriname köztársasági,
San Marino Köztársaság / San Marino köztársasági,
Trinidad és Tobago Köztársaság / Trinidad és Tobago köztársasági,
Ipoly Eurorégió / Ipoly eurorégióbeli.

2) A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs járás, kistérség, városkörnyék, bánság, terület, megye, régió, grófság, állam utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől.

Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük.

Alapforma / -i képzős forma
Ungvári járás / ungvári járási,
Abaúj-Hegyközi kistérség / abaúj-hegyközi kistérségi,
Mezőtúri városkörnyék / mezőtúri városkörnyéki,
de: Baranya megye / Baranya megyei,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye / Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei,
Dél-Dunántúli régió / Dél-Dunántúli régióbeli,
Kent grófság / Kent grófsági,
New Your állam / New York állami vagy állambeli.

3) A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca, út, tér, köz, híd szót különírjuk az előtte álló névrészektől.

Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá,

Alapforma / -i képzős forma
Váci utca / Váci utcai,
Gutenberg körút / Gutenberg körúti,
Szabó Ilonka lépcső / Szabó Ilonka lépcsői,
Március 15. tér / Március 15. téri.

Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelző viszonyban van, kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja).

Ha egy eredetileg kötőjellel kapcsolt földrajzi köznévi utótagot tartalmazó földrajzi név közterület nevébe kerül, a kötőjeles írásmódot – a helységrésznevek gyakori párhuzamossága miatt – egybeírás váltja fel,
például:
Csörsz-árok / Csörszárok utca,
Ferenc-hegy / Ferenchegyi út.

4) Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót, ez azonban nem válik a név részévé. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk.

Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást, s a kezdőbetűk változatlanul maradnak.

Alapforma / -i képzős forma
Mátra hegység / Mátra hegységi,
Fertő tó / Fertő tói vagy tavi,
Krím félsziget / Krím félsziget,
Szahara sivatag / Szahara sivatagi.

Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is,

Alapforma / -i (-beli) képzős forma
(a) francia alpok / (a) francia alpokbeli,
(az) erdős Bükk / (az) erdős bükki,
(a) lengyel Magas-Tátra / (a) lengyel magas-tátrai,
(a) második Baku / (a) második bakui.

5) Különírt szavakból álló jelölt tárgyas, jelölt határozós, jelölt birtokos jelzős, valamint névutós szerkezetek is szolgálhatnak földrajzi névként. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk, de a szerkezetek első tagját nagybetűvel kezdjük.

Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát, se ehhez fűzzük hozzá a képzőt.

Alapforma / -i képzős forma
Keveset érő / Keveset érői,
Székre járó / Székre járói,
Tilos alja / Tilos aljai vagy alji,
Duna mente / Duna menti,
Szekszárd vidéke / Szekszárd vidéki,
Felső-Marcal melléke / Felső-Marcal melléki,
Kis-kút feletti / Kis kút feletti.
Hasonlóképpen:
Duna–Tisza köze / Duna–Tisza közi,
Maros–Körös köze / Maros–Körös közi.

Állatnevek:

Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri, Cirmos, Ráró
Az esetleges magyarázó utótag kis kezdőbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya, Ráró lovam, stb.

A tárgynevek:

A tárgynevek közé tartoznak a nemzeti ereklyék, a járművek, a fegyverek, a hangszerek, a híres drágakövek stb. nevei.
Jellemzőjük a nagy kezdőbetűs írás.

Nemzeti ereklyék neve: Szent Jobb, Szent Korona;
Hajónevek: Kisfaludy Sándor, Titanic, Santa Maria;
Régi mozdonynevek: Nádor, Deáki;
Űrjárművek neve: Apollo, Luna Szaljut;
Fegyvernevek: Durandal (Roland karja), Excalibur (Artúr kardja), Kövér Berta (ágyú);
Hangszernevek: Lady Blunt (egy Stradivari-hegedű), Ignác ( a székesfehérvári bazilika harangja);
Gyémántnevek: Kohinoor, Rózsaszín Párduc.

Földrajzi nevek

Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek:

2) Alapformájukban nagy, -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk:

b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket, valamint általában a helységrészneveket,
például:
Budapest / budapesti,
Balatonalmádi / balatonalmádi,
Vonyarcvashegy / vonyarcvashegyi,
Garamszentbenedek / garamszentbenedeki,
Szépkenyerűszentmárton / szépkenyerűszentmártoni,
Tökkanizsa / tökkanizsai.
hasonlóképpen:
Angyalkert / angyalkerti,
Békeliget / békeligeti.
de:
Baross Gábor-telep / Baross Gábor-telepi,
Biczó István-kert / Biczó István-kerti,
József Attila-lakótelep / József Attila-lakótelepi,
Füredi úti lakótelep / Füredi úti lakótelepi.

c) a -falva, -földe, -halma, -háza, -telke, -völgye utótagú – esetenként más a, e végződésű – nevek -i képzős származékaikban elhagyjuk az a, e végződést,
például:
Hollóháza / hollóházi (porcelán),
Pannonhalma / pannonhalmi (főapátság).

A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek:

– Az -i (-beli) képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy kezdőbetűjét megtartjuk, egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük.

a) Közszói előtaggal:

Alapforma / -i (-beli) képzős forma
Arany-patak / arany- pataki,
Velencei-tó / velencei-tói vagy -tavi,
Dunántúli-középhegység / dunántúli-középhegységi.

A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is,

Alapforma / -i képzős forma
Szent Anna-tó / Szent Anna-tói vagy -tavi,
Buen Tiempo-fok / Buen Tiempo-foki.

Az ilyen nevek -i képzős származékában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük, és a kötőjelet megtartjuk.

a) Közszói előtaggal:

b) Tulajdonnévi előtaggal:

3) A háromelemű földrajzi nevek írásának két gyakoribb esete van.

Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük.

4) Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket, ha valamitől valameddig viszonyt fejeznek ki.

Alapforma / -i képzős forma
Budapest–Bécs / budapest–bécsi,
Moszkva–Párizs / moszkva–párizsi.

Az ilyen alakulatokhoz földrajzi közneveket kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk.Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá,

Alapforma / -i képzős forma
Baradla–Domica-barlangrendszer / Baradla–Domica-barlangrendszeri,
Volga–Don-csatorna / Volga–Don-csatornai.
Rajna–Majna–Duna-csatorna / Rajna–Majna–Duna-csatornai,