Földrajzi nevek

A földrajzi nevek nyelvi felépítése rendkívül változatos.
Az egyelemű nevek (Szeged) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. Ezek egységét az egybeírás mutatja (Bodrogköz, Tiszántúl, Szombathely).
A szoros kapcsolatot az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (Zsivány-patak, Bakónaki-tó, Apáthy-szikla, Dél-Amerika).
A különírt tagokból álló nevek (Olasz Köztársaság, Villányi út) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi felépítés érzékelteti az összetartozást.

A földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését, mert a formailag hasonló (sőt azonos), de más dolgot jelentő nevek írásmódja eltérő lehet.
Például:
Hűvös völgy (domborzati név) / Hűvösvölgy (városrésznév)
Ferenc-hegy (domborzati név), de Ferenc körút (utcanév)
Sáros-patak (víznév), de Sárospatak (helységnév)

Az alábbi szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást az -i (beli) képzős származékokkal együtt, hisz ennek a toldaléknak a kapcsolási módja nem minden típusban egyforma.

 

Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek:

Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen szóból áll), az alapformát nagybetűvel, az -i képzős származékot kisbetűvel kezdjük,
például:
Európa / európai
Mátra / mátrai
Zamárdi / zamárdi

Alapformájukban nagy, -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk:

  1. a több elemből álló -ország, -föld, -alföld, -part, -szék utótagú országneveket, országrészneveket, valamint egyes tájegységek több elemből álló nevét,
    például:
    Magyarország / magyarországi
    Csecsenföld / csecsenföldi
    Németalföld / németalföldi
    Kisalföld / kisalföldi
    Elefántcsontpart / elefántcsontparti
    Háromszék / háromszéki
    Dunakanyar / dunakanyari
    Hegyalja / hegyaljai

    Szamoshát / szamosháti
  2. a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket, valamint általában a helységrészneveket,
    például:
    Budapest / budapesti
    Balatonalmádi / balatonalmádi
    Vonyarcvashegy / vonyarcvashegyi
    Garamszentbenedek / garamszentbenedeki
    Szépkenyerűszentmárton / szépkenyerűszentmártoni
    Tökkanizsa / tökkanizsai

    hasonlóképpen:
    Angyalkert / angyalkerti
    Békeliget / békeligeti
    de:
    Baross Gábor-telep / Baross Gábor-telepi
    Biczó István-kert / Biczó István-kerti
    József Attila-lakótelep / József Attila-lakótelepi
    Füredi úti lakótelep / Füredi úti lakótelepi
  3. a -falva, -földe, -halma, -háza, -telke, -völgye utótagú – esetenként más a, e végződésű – nevek -i képzős származékaikban elhagyjuk az a, e végződést, például:
    Hollóháza / hollóházi (porcelán)
    Pannonhalma / pannonhalmi
    (főapátság)Ha nem közismert névről, vagy a hagyomány által szentesített formáról van szó, az alapalak kikövetkeztethetősége érdekében – bár hibásnak egyik változat sem mondható – hasznos lehet a kerekegyházai, becsvölgyei forma használata.

 

A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek:

  • Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot.
    Az -i (-beli)képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy  kezdőbetűjét megtartjuk, egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük.
  1. Közszói előtaggal:
    Arany-patak / arany- pataki
    Velencei-tó / velencei-tói vagy -tavi
    Dunántúli-középhegység / dunántúli-középhegységi

  2. Tulajdonnévi előtaggal:
    János-dűlő / János-dűlői
    Csepel-sziget / Csepel-szigeti
    Huron-tó / Huron-tói vagy tavi
    Kaszpi-tenger / Kaszpi-tengeri
    A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is,
    például:
    Szent Anna-tó / Szent Anna-tói vagy -tavi
    Buen Tiempo-fok / Buen Tiempo-foki

  3. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Ezek lehetnek egyszerű szavak: óceán, tó, patak, hegy, völgy, domb, hágó, lapos, dűlő, sivatag. Illetve összetett szavak: félsziget, öntözőcsatorna, holtág, fennsík, dombvidék, szőlőhegy, halastó.
    Az olyan nevek, illetve névrészek, amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer fel közszói jelentést (akár magyar, akár idegen eredetűek) egyelemű tulajdonnévnek számítanak.
    Például: Huron, Kaszpi, Cselőte, Zéland

 

  • Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév, előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév, az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze.
    Az ilyen nevek -i képzős származékában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük, és a kötőjelet megtartjuk.
  1. Közszói előtaggal:
    Holt-Tisza / holt-tiszai
    Dél-Kína / Dél-kínai
    Öreg-Cselőte / öreg-cselőtei
    Új-Zéland; új-zélandi
    Délkelet-Magyarország / délkelet-magyarországi
  2. Tulajdonnévi előtaggal:
    Kál-Kápolna (vasútállomás) / kál-kápolnai
    Győr-Moson-Sopron (megye) / győr-moson-soproni
    Bödd-Bakod (terület) / bödd-bakodi
    Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) / csörnöc-herpenyői
  3. Hasonlóképpen járunk el olyankor is, amikor a hivatalos helységnév után a helységrész nevét is feltüntetjük,
    például:
    Érd-Ófalu / érd-ófalui
    Győr-Ménfőcsanak / győr-ménfőcsanaki

 

  • A háromelemű földrajzi nevek írásának két gyakoribb esete van.
  1. Ha egy kételemű kötőjellel összefűzött földrajzi név (Arany-patak) elé egy közszói előtag (rohonci) került, az alakulatot nagybetűvel kezdjük, s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze.
    Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük,
    például:
    Rohonci-Arany-patak / rohonci-arany-pataki
    Alcsi-Holt-Tisza / alcsi-holt-tiszai
    Új-Dél-Wales / új-dél-walesi
    Belső-János-dűlő / belső-János-dűlői
    Nagy-Hideg-hegy / nagy-hideg-hegyi
    Kelet-Közép-Európa / kelet-közép-európai
    Holt-Sebes-Körös / holt-sebes-körösi
  2. Ha egy kételemű, kötőjellel írt földrajzi név (Holt-Tisza) egy utána tett földrajzi köznévvel bővül (berek), ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez.
    Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük,
    például:
    Holt-Tisza-berek / holt-Tisza-bereki
    Két-bükkfa-nyereg / két-bükkfa-nyeregi
    Dél-kínai-tenger / dél-kínai-tengeri
    Kelet-európai-síkság / kelet-európai-síksági
    János-dűlő-oldalas / János-dűlő-oldalasi
    Zöld-foki-szigetek / zöld-foki-szigeteki
  • Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket, ha valamitől valameddig viszonyt fejeznek ki.
    Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk, de minden tagot kisbetűvel kezdünk, és az -i képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá, kötőjel nélkül.
    Például:
    Budapest–Bécs / budapest–bécsi
    Moszkva–Párizs / moszkva–párizsi
  • Az ilyen alakulatokhoz földrajzi közneveket kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk.
    Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá,
    például:
    Baradla–Domica-barlangrendszer / Baradla–Domica-barlangrendszeri
    Volga–Don-csatorna / Volga–Don-csatornai
    Rajna–Majna–Duna-csatorna / Rajna–Majna–Duna-csatornai
    Alapformájukban hasonlóképpen, -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait, mint:
    Cseh–Morva-dombság /cseh–morva-dombsági
    Zala–Somogyi-határárok / zala–somogyi-határároki

Az különírt elemekből álló földrajzi nevek:

  1. A mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót) minden tagot külön szóba írunk, valamint az és kötőszó kivételével nagybetűvel kezdünk. hasonlóképpen írjuk az eurorégiókat is.
    Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást, de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük, csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagy kezdőbetűsnek.
    Például:
    Francia Köztársaság / francia köztársasági;
    Egyesült Királyság / Egyesült királysági;
    Ománi Szultánság / ománi szultánsági;
    Dél-afrikai Köztársaság / dél-afrikai köztársasági;

    de: Suriname Köztársaság / Suriname köztársasági;
    San Marino Köztársaság / San Marino köztársasági;
    Trinidad és Tobago Köztársaság / Trinidad és Tobago köztársasági;
    Ipoly Eurorégió / Ipoly eurorégióbeli

  2. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs járás, kistérség, városkörnyék, bánság, terület, megye, régió, grófság, állam utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől.
    Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük.
    Például:
    Ungvári járás / ungvári járási
    Abaúj-Hegyközi kistérség / abaúj-hegyközi kistérségi
    Mezőtúri városkörnyék / mezőtúri városkörnyéki
    de: Baranya megye / Baranya megyei
    Szabolcs-Szatmár-Bereg megye / Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei
    Dél-Dunántúli régió / Dél-Dunántúli régióbeli
    Kent grófság / Kent grófsági
    New Your állam / New York állami vagy állambeli

  3. A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca, út tér, köz, híd szót különírjuk az előtte álló névrészektől.
    Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá,
    például:
    Váci utca / Váci utcai
    Gutenberg körút / Gutenberg körúti
    Szabó Ilonka lépcső / Szabó Ilonka lépcsői
    Március 15. tér / Március 15. téri

    A híd szó valamely folyó nevével birtokos jelző viszonyban van, kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja).Ha egy eredetileg kötőjellel kapcsolt földrajzi köznévi utótagot tartalmazó földrajzi név közterület nevébe kerül, a kötőjeles írásmódot – a helységrésznevek gyakori párhuzamossága miatt – egybeírás váltja fel,
    például:
    Csörsz-árok / Csörszárok utca
    Ferenc-hegy / Ferenchegyi út

  4. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót, ez azonban nem válik a név részévé. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk.
    Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást, s a kezdőbetűk változatlanul maradnak.
    Például:
    Mátra hegység / Mátra hegységi
    Fertő tó / Fertő tói vagy tavi
    Krím félsziget / Krím félsziget
    Szahara sivatag / Szahara sivatagi

    Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is,
    például:
    (a) francia alpok / (a) francia alpokbeli
    (az) erdős Bükk / (az) erdős bükki
    (a) lengyel Magas-Tátra / (a) lengyel magas-tátrai
    (a) második Baku / (a) második bakui

  5. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas, jelölt határozós, jelölt birtokos jelzős, valamint névutós szerkezetek is szolgálhatnak földrajzi névként. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk, de a szerkezetek első tagját nagybetűvel kezdjük.
    Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát, se ehhez fűzzük hozzá a képzőt.
    Például:

    Keveset érő / Keveset érői
    Székre járó / Székre járói
    Tilos alja / Tilos aljai vagy alji
    Duna mente / Duna menti
    Szekszárd vidéke / Szekszárd vidéki
    Felső-Marcal melléke / Felső-Marcal melléki
    Kis-kút feletti / Kis kút feletti
    Hasonlóképpen:
    Duna–Tisza köze / Duna–Tisza közi
    Maros–Körös köze / Maros–Körös közi

Állatnevek:

Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri, Cirmos, Ráró
Az esetleges magyarázó utótag kis kezdőbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya, Ráró lovam, stb.

 

A tárgynevek:

A tárgynevek közé tartoznak a nemzeti ereklyék, a járművek, a fegyverek, a hangszerek, a híres drágakövek stb. nevei.
Jellemzőjük a nagy kezdőbetűs írás.

Nemzeti ereklyék neve: Szent Jobb, Szent Korona
Hajónevek: Kisfaludy Sándor, Titanic, Santa Maria
Régi mozdonynevek: Nádor, Deáki
Űrjárművek neve: Apollo, Luna Szaljut
Fegyvernevek: Durandal (Roland karja), Excalibur (Artúr kardja), Kövér Berta (ágyú)
Hangszernevek: Lady Blunt (egy Stradivari-hegedű), Ignác ( a székesfehérvári bazilika harangja)
Gyémántnevek: Kohinoor, Rózsaszín Párduc

Földrajzi nevek

A földrajzi nevek nyelvi felépítése rendkívül változatos.
Az egyelemű nevek (Szeged) mellett igen nagy a többelemű nevek száma. Ezek egységét az egybeírás mutatja (Bodrogköz, Tiszántúl, Szombathely).
A szoros kapcsolatot az alkotó tagok közé tett kötőjellel fejezzük ki (Zsivány-patak, Bakónaki-tó, Apáthy-szikla, Dél-Amerika).
A különírt tagokból álló nevek (Olasz Köztársaság, Villányi út) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi felépítés érzékelteti az összetartozást.

A földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését, mert a formailag hasonló (sőt azonos), de más dolgot jelentő nevek írásmódja eltérő lehet.
Például:
Hűvös völgy (domborzati név) / Hűvösvölgy (városrésznév)
Ferenc-hegy (domborzati név), de Ferenc körút (utcanév)
Sáros-patak (víznév), de Sárospatak (helységnév)

Az alábbi szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást az -i (beli) képzős származékokkal együtt, hisz ennek a toldaléknak a kapcsolási módja nem minden típusban egyforma.

Az egyelemű és az egybeírt földrajzi nevek:

Ha egy földrajzi név egyelemű (azaz egyetlen szóból áll), az alapformát nagybetűvel, az -i képzős származékot kisbetűvel kezdjük,
például:
Európa / európai
Mátra / mátrai
Zamárdi / zamárdi

Alapformájukban nagy, -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk:

  1. a több elemből álló -ország, -föld, -alföld, -part, -szék utótagú országneveket, országrészneveket, valamint egyes tájegységek több elemből álló nevét,
    például:
    Magyarország / magyarországi
    Csecsenföld / csecsenföldi
    Németalföld / németalföldi
    Kisalföld / kisalföldi
    Elefántcsontpart / elefántcsontparti
    Háromszék / háromszéki
    Dunakanyar / dunakanyari
    Hegyalja / hegyaljai

    Szamoshát / szamosháti

     

  2. a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket, valamint általában a helységrészneveket,
    például:
    Budapest / budapesti
    Balatonalmádi / balatonalmádi
    Vonyarcvashegy / vonyarcvashegyi
    Garamszentbenedek / garamszentbenedeki
    Szépkenyerűszentmárton / szépkenyerűszentmártoni
    Tökkanizsa / tökkanizsai

    hasonlóképpen:
    Angyalkert / angyalkerti
    Békeliget / békeligeti
    de:
    Baross Gábor-telep / Baross Gábor-telepi
    Biczó István-kert / Biczó István-kerti
    József Attila-lakótelep / József Attila-lakótelepi
    Füredi úti lakótelep / Füredi úti lakótelepi
  3. a -falva, -földe, -halma, -háza, -telke, -völgye utótagú – esetenként más a, e végződésű – nevek -i képzős származékaikban elhagyjuk az a, e végződést, például:
    Hollóháza / hollóházi (porcelán)
    Pannonhalma / pannonhalmi
    (főapátság)Ha nem közismert névről, vagy a hagyomány által szentesített formáról van szó, az alapalak kikövetkeztethetősége érdekében – bár hibásnak egyik változat sem mondható – hasznos lehet a kerekegyházai, becsvölgyei forma használata.

 

A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló földrajzi nevek:

  • Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot.
    Az -i (-beli)képzős származékokban a kötőjelet meghagyjuk. Ha az alapforma előtagja tulajdonnév, ennek nagy  kezdőbetűjét megtartjuk, egyébként az alakulatot kisbetűvel kezdjük.
  1. Közszói előtaggal:
    Arany-patak / arany- pataki
    Velencei-tó / velencei-tói vagy -tavi
    Dunántúli-középhegység / dunántúli-középhegységi
  2. Tulajdonnévi előtaggal:
    János-dűlő / János-dűlői
    Csepel-sziget / Csepel-szigeti
    Huron-tó / Huron-tói vagy tavi
    Kaszpi-tenger / Kaszpi-tengeri
    A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is,
    például:
    Szent Anna-tó / Szent Anna-tói vagy -tavi
    Buen Tiempo-fok / Buen Tiempo-foki
  3. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelölő főneveket értjük. Ezek lehetnek egyszerű szavak: óceán, tó, patak, hegy, völgy, domb, hágó, lapos, dűlő, sivatag. Illetve összetett szavak: félsziget, öntözőcsatorna, holtág, fennsík, dombvidék, szőlőhegy, halastó.
    Az olyan nevek, illetve névrészek, amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer fel közszói jelentést (akár magyar, akár idegen eredetűek) egyelemű tulajdonnévnek számítanak.
    Például: Huron, Kaszpi, Cselőte, Zéland
  • Ha egy földrajzi név utótagja (egyelemű vagy egybeírt többelemű) tulajdonnév, előtagja pedig (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszó vagy tulajdonnév, az alkotó tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze.
    Az ilyen nevek -i képzős származékában mindkét tagot kisbetűvel kezdjük, és a kötőjelet megtartjuk.
  1. Közszói előtaggal:
    Holt-Tisza / holt-tiszai
    Dél-Kína / Dél-kínai
    Öreg-Cselőte / öreg-cselőtei
    Új-Zéland; új-zélandi
    Délkelet-Magyarország / délkelet-magyarországi
  2. Tulajdonnévi előtaggal:
    Kál-Kápolna (vasútállomás) / kál-kápolnai
    Győr-Moson-Sopron (megye) / győr-moson-soproni
    Bödd-Bakod (terület) / bödd-bakodi
    Csörnöc-Herpenyő (vízfolyás) / csörnöc-herpenyői
  3. Hasonlóképpen járunk el olyankor is, amikor a hivatalos helységnév után a helységrész nevét is feltüntetjük,
    például:
    Érd-Ófalu / érd-ófalui
    Győr-Ménfőcsanak / győr-ménfőcsanaki

 

  • A háromelemű földrajzi nevek írásának két gyakoribb esete van.
  1. Ha egy kételemű kötőjellel összefűzött földrajzi név (Arany-patak) elé egy közszói előtag (rohonci) került, az alakulatot nagybetűvel kezdjük, s a tagokat kötőjellel kapcsoljuk össze.
    Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük,
    például:
    Rohonci-Arany-patak / rohonci-arany-pataki
    Alcsi-Holt-Tisza / alcsi-holt-tiszai
    Új-Dél-Wales / új-dél-walesi
    Belső-János-dűlő / belső-János-dűlői
    Nagy-Hideg-hegy / nagy-hideg-hegyi
    Kelet-Közép-Európa / kelet-közép-európai
    Holt-Sebes-Körös / holt-sebes-körösi
  2. Ha egy kételemű, kötőjellel írt földrajzi név (Holt-Tisza) egy utána tett földrajzi köznévvel bővül (berek), ezt az utótagot kisbetűvel kezdve kötőjellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez.
    Az -i képzős származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak kötőjeles kapcsolását, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi tagokat nagybetűvel kezdjük,
    például:
    Holt-Tisza-berek / holt-Tisza-bereki
    Két-bükkfa-nyereg / két-bükkfa-nyeregi
    Dél-kínai-tenger / dél-kínai-tengeri
    Kelet-európai-síkság / kelet-európai-síksági
    János-dűlő-oldalas / János-dűlő-oldalasi
    Zöld-foki-szigetek / zöld-foki-szigeteki

 

  • Nagykötőjellel fűzzük egymáshoz a nagybetűvel kezdett földrajzi neveket, ha valamitől valameddig viszonyt fejeznek ki.
    Az ilyen alakulatok -i képzős származékában a nagykötőjeleket megtartjuk, de minden tagot kisbetűvel kezdünk, és az -i képzőt csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá, kötőjel nélkül.
    Például:
    Budapest–Bécs / budapest–bécsi
    Moszkva–Párizs / moszkva–párizsi
  • Az ilyen alakulatokhoz földrajzi közneveket kisbetűvel kezdve és kötőjellel kapcsolunk.
    Az -i képzőt a változatlan alapformához tesszük hozzá,
    például:
    Baradla–Domica-barlangrendszer / Baradla–Domica-barlangrendszeri
    Volga–Don-csatorna / Volga–Don-csatornai
    Rajna–Majna–Duna-csatorna / Rajna–Majna–Duna-csatornai
    Alapformájukban hasonlóképpen, -i képzős formájukban azonban kis kezdőbetűkkel írjuk az olyan névtársítások tagjait, mint:
    Cseh–Morva-dombság /cseh–morva-dombsági
    Zala–Somogyi-határárok / zala–somogyi-határároki

Az különírt elemekből álló földrajzi nevek:

  • A mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót) minden tagot külön szóba írunk, valamint az és kötőszó kivételével nagybetűvel kezdünk. hasonlóképpen írjuk az eurorégiókat is.
    Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást, de az alkotó tagokat általában kisbetűvel kezdjük, csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagy kezdőbetűsnek.
    Például:
    Francia Köztársaság / francia köztársasági;
    Egyesült Királyság / Egyesült királysági;
    Ománi Szultánság / ománi szultánsági;
    Dél-afrikai Köztársaság / dél-afrikai köztársasági;

    de: Suriname Köztársaság / Suriname köztársasági;
    San Marino Köztársaság / San Marino köztársasági;
    Trinidad és Tobago Köztársaság / Trinidad és Tobago köztársasági;
    Ipoly Eurorégió / Ipoly eurorégióbeli 

  • A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezdőbetűs járás, kistérség, városkörnyék, bánság, terület, megye, régió, grófság, állam utótagot különírjuk az előtte álló névrészektől.
    Az ilyen nevek -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást, a közszói tagokat kisbetűvel, a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybetűvel kezdjük.
    Például:
    Ungvári járás / ungvári járási
    Abaúj-Hegyközi kistérség / abaúj-hegyközi kistérségi
    Mezőtúri városkörnyék / mezőtúri városkörnyéki
    de: Baranya megye / Baranya megyei
    Szabolcs-Szatmár-Bereg megye / Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei
    Dél-Dunántúli régió / Dél-Dunántúli régióbeli
    Kent grófság / Kent grófsági
    New Your állam / New York állami vagy állambeli

  • A közterületek nevében a kis kezdőbetűs utca, út tér, köz, híd szót különírjuk az előtte álló névrészektől.
    Az -i képzőt az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá,
    például:
    Váci utca / Váci utcai
    Gutenberg körút / Gutenberg körúti
    Szabó Ilonka lépcső / Szabó Ilonka lépcsői
    Március 15. tér / Március 15. téri

    A híd szó valamely folyó nevével birtokos jelző viszonyban van, kötőjellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja).Ha egy eredetileg kötőjellel kapcsolt földrajzi köznévi utótagot tartalmazó földrajzi név közterület nevébe kerül, a kötőjeles írásmódot – a helységrésznevek gyakori párhuzamossága miatt – egybeírás váltja fel,
    például:
    Csörsz-árok / Csörszárok utca
    Ferenc-hegy / Ferenchegyi út 
  • Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót, ez azonban nem válik a név részévé. Ezeket a nevet értelmező szavakat a névtől különírjuk.
    Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képzős származékában megtartjuk a különírást, s a kezdőbetűk változatlanul maradnak.
    Például:
    Mátra hegység / Mátra hegységi
    Fertő tó / Fertő tói vagy tavi
    Krím félsziget / Krím félsziget
    Szahara sivatag / Szahara sivatagi

    Kisbetűvel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelzőket is,
    például:
    (a) francia alpok / (a) francia alpokbeli
    (az) erdős Bükk / (az) erdős bükki
    (a) lengyel Magas-Tátra / (a) lengyel magas-tátrai
    (a) második Baku / (a) második bakui

  • Különírt szavakból álló jelölt tárgyas, jelölt határozós, jelölt birtokos jelzős, valamint névutós szerkezetek is szolgálhatnak földrajzi névként. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk, de a szerkezetek első tagját nagybetűvel kezdjük.
    Az ilyen nevek -i képzős származékában megtartjuk az alapformát, se ehhez fűzzük hozzá a képzőt.
    Például:

    Keveset érő / Keveset érői
    Székre járó / Székre járói
    Tilos alja / Tilos aljai vagy alji
    Duna mente / Duna menti
    Szekszárd vidéke / Szekszárd vidéki
    Felső-Marcal melléke / Felső-Marcal melléki
    Kis-kút feletti / Kis kút feletti
    Hasonlóképpen:
    Duna–Tisza köze / Duna–Tisza közi
    Maros–Körös köze / Maros–Körös közi

Állatnevek:

Az állatok tulajdonnevét nagy kezdőbetűvel írjuk: Bodri, Cirmos, Ráró
Az esetleges magyarázó utótag kis kezdőbetűvel és kötőjel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya, Ráró lovam, stb.

 

A tárgynevek:

A tárgynevek közé tartoznak a nemzeti ereklyék, a járművek, a fegyverek, a hangszerek, a híres drágakövek stb. nevei.
Jellemzőjük a nagy kezdőbetűs írás.

Nemzeti ereklyék neve: Szent Jobb, Szent Korona
Hajónevek: Kisfaludy Sándor, Titanic, Santa Maria
Régi mozdonynevek: Nádor, Deáki
Űrjárművek neve: Apollo, Luna Szaljut
Fegyvernevek: Durandal (Roland karja), Excalibur (Artúr kardja), Kövér Berta (ágyú)
Hangszernevek: Lady Blunt (egy Stradivari-hegedű), Ignác ( a székesfehérvári bazilika harangja)
Gyémántnevek: Kohinoor, Rózsaszín Párduc

Felhasznált tartalom

Könyv:

Magyar Tudományos Akadémia – A magyar helyesírás szabályai (2017)

Jogdí­jmentes képek:

Az adott képre kattintva eljutsz a forráshoz