Címek, intézménynevek, csillagászati elnevezések, díjak helyesírása | Tulajdonnevek 3. rész * LadyPreneurs Hungary

Címek

1) A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre.

a) Az állandó címeket az jellemzi, hogy több szám címeként használatosak. Ezek az újságok, hetilapok, folyóiratok, könyvsorozatok, azonos címmel megjelenő évkönyvek, könyvformátumú kalendáriumok, melyek címét nagy kezdőbetűvel írjuk.

Egyedi címük van az irodalmi műveknek, cikkeknek, a képzőművészeti alkotásoknak, a zeneműveknek, a műsorszámoknak stb. A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kettősséget.

A többelemű címekben – a címben lévő és kötőszó kivételével – minden szót nagy kezdőbetűvel írunk,
például: Búvár, Kincskereső, Népszabadság, Nyugat, Valóség;
Az Est, Magyar Nemzet, Sport, Élet és Tudomány, Kincses Kalendárium.

A mondatszerű állandó címeknek csak az első szava nagy kezdőbetűs,
például: Ne láss, ne hallj, ne szólj!

A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány előírásait követve az állandó címekben is csak az első elemet kezdik nagybetűvel.

b) Az egyedi címeket, tehát a költői művek, könyvek, értekezések, cikkek, képek, szobrok, zeneművek, műsorszámok stb. címét nagy kezdőbetűvel írjuk.
A többelemű címekben csak az első szót és a tulajdonnevet kezdjük nagybetűvel,
például:
Hazám, Szózat, Napraforgók;
Ember az embertelenségben,
A kőszívű ember fiai,
Képes politikai és gazdasági világatlasz,
Magyar értelmező kéziszótár,
Tanulmányok Arany János költészetéről,
Hajóvontatók a Volgán,
Kis éji zene;
Továbbá: 1916 őszén, IX. szimfónia.

2) Ha a címeket szövegbe illesztjük, általában nem szükséges őket idézőjelbe tenni vagy más módon kiemelni,
például:
Móricznak egyik híres regénye a Rokonok.
Munkácsy képének, a Siralomháznak a betyár a főalakja.
Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg.

Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idézőjelbe foglalása vagy eltérő betűváltozattal (dőlt, félkövér) való írása is,
például:
József Attila utolsó évének versei között van az „Íme, hát megleltem hazámat” is.
Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben.

3) A címekhez a toldalékokat és az egyéb szóelemeket a következőképpen kapcsoljuk:

a) A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk,
például:
az Autóséleté,
a Kritikában,
a Geodézia és Kartográfiát,
a Számadásnak,
a Nemzeti dalt,
Arany Toldijában.

A ragra végződő és a valamilyen írásjellel lezárt címekhez a ragokat és a jeleket kötőjellel kapcsoljuk,
például:
a Légy jó mindhalálig-ot;
a Szülőföldemen-ben;
Juhász Gyula versének, a Szerelem?-nek;
Jókainak az „Arany ember”-e.

Hasonlóan járunk el az internetcímek esetében is,
például:
a hvg.hu-n;
az index.hu-t.

Ragos címek további toldalékolását célszerű elkerülni,
például:
Petőfinek a Szülőföldemen című versében.

b) Az utótagokat és a -beli toldalékot a címek változatlan formájához mindig kötőjellel kapcsoljuk,
például:
a Kritika-féle (folyóiratok),
Élet és Tudomány-szerű (lap),
Magyar Nyelvőr-évfolyam;
Valóság-beli (vita),
Orvosi Hetilap-beli (cikk),
Odüsszeia-beli (világ),
a Kincskereső kisködmön-beli (alakok).

Intézménynevek

1) Az intézménynevek rendszerint több szóból állnak. Ezek összetartozását, az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi.

2) A hivatalok, társadalmi szervezetek, intézmények, tudományos intézetek, alapítványok, pártok, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű vagy széles körben használt nevében – az és kötőszó, valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk.

Az -i (-beli) képzős származékokban a tulajdonnévi értékű tagok nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévi elemeket pedig kisbetűvel kezdve írjuk.
Például:

Alapforma / -i (beli) képzős forma
Honvédelmi Minisztérium / honvédelmi minisztériumi,
Magyar Tudományos Akadémia / magyar tudományos akadémiai,
Madách Színház / Madách színházi,
Törökbálint Városi Önkormányzat / Törökbálint városi önkormányzati,
Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola / Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai,
Szilas Menti Lakásépítő és -fenntartó Szövetkezet / Szilas menti lakásépítő és -fenntartó szövetkezeti,
Batthyányi Lajos Alapítvány / Batthyányi Lajos alapítványi,
Magyar-Japán Baráti Társaság / magyar-japán baráti társasági,
Ganz Danubius Hajó- és Darugyár / Ganz Danubius hajó- és darugyári,
Országos Széchényi Könyvtár / országos Széchényi könyvtári,
Dél-budai Vendéglátó Vállalat / dél-budai vendéglátó vállalati,
I. Sz. Sebészeti Klinika / I. sz. sebészeti klinikai,
Bíró Háza Étterem és Panzió / Bíró Háza étterem és panzióbeli,
Corvin Budapest Filmpalota / Corvin Budapest filmpalotabeli.

Egybeírt intézménynevek:
Belügyminisztérium / belügyminisztériumi,
Pénzügyminisztérium / pénzügyminisztériumi,
Bélyegmúzeum / bélyegmúzeumi.

3) A teljes és cégszerű intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következők szerint kell eljárni:

a) Sok intézménynév megegyezik azzal a formával, ahogyan az intézményt nem hivatalosan is említeni szoktuk,
például:
a pécsi nevelőintézet;
a tolmácsi általános iskola.

Nagy kezdőbetűket csak akkor írunk, ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét.

b) Teljes és cégszerű intézménynévnek tekintjük az olyan formákat is, amelyekben a telephely neve (vesszővel elkülönítve) az alakulat végén áll,
például:
Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon, Sopron;
Nemzeti Színház, Szeged.

Ha az ilyen szerkezetű alakulatok helységnévi eleme -i képzős melléknévi jelzőként a név élére kerül, az intézménynév részének tekintjük és ezért nagybetűvel kezdjük,
például:
Soproni Kisegítő (Foglalkoztató) Iskola és Nevelőotthon;
Szegedi Nemzeti Színház.

Kisbetűvel kezdjük viszont az intézmények működési helyére utaló -i képzős melléknévi jelzőket, ha nyilvánvalóan alkalmiak, tehát a névnek nem részei,
például:
a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem;
a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola.

c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyedítő elemét használjuk, s a típusjelölő szót vagy szavakat elhagyjuk. Az ilyen rövidült névben nem változik a részeknek a teljes névbeli írásmódja:
a Lombiknál dolgozik (a Lombik Hőmérő- és Üvegipariműszer-gyártó Kft.-nél)
Hasonlóképpen:
a Gondolat jelentette meg,
a Nemzetiben játsszák,
az Eötvösön végzett = az Eötvös Lórándon végzett.

d) Az intézmény típusát jelölő szavakat (minisztérium, egyetem, hivatal, intézet, iskola, vállalat, üzem, rendőrkapitányság stb.) ajánlatos kis kezdőbetűvel írni, amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak, bár belső használatra az alkalmi tulajdonnevesülésből fakadó nagy kezdőbetűs írás is elfogadható,
például:
Földrajztudományi Kutatóintézet,
de: a kutatóintézet kidolgozta = a Kutatóintézet Kidolgozta;
Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság,
de: a bizottság véleménye szerint = a Bizottság véleménye szerint

A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Állami Operaház rövidebb névváltozatát nagy kezdőbetűvel írjuk:
Akadémia, Opera, Operaház.

4) Az intézménynek alárendelt egységeinek nevét a következők szerint írjuk:

a) Számos intézménynek alárendelt intézményei is vannak. Ezek nevében minden szót nagy kezdőbetűvel írunk,
például:
Állam- és Jogtudományi Kar (az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen);
Műszaki Kémiai Kutatóintézet, Nyelvtudományi Intézet (az MTA intézetei).

b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység, testület stb. neve akkor írandó intézménynévszerűen, ha egyediségének érzékeltetésére szükség van,
például:
a Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya (az MTA testülete);
Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék (egyetemi tanszék).

c) Az intézmények kisebb egységeinek típusokra utaló megnevezését helyesebb kis kezdőbetűvel írni,
például:
a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága.

Kisbetűsek önmagukban használva is:
emlékeztető a műszaki osztály részére;
feljegyzés a jogi csoportnak;
kérelem a felügyelő bizottsághoz.

A nem állandó jelleggel működő bizottságokra stb. utaló szavakat, szókapcsolatokat szintén ajánlatos kis kezdőbetűvel írni,
például:
az érdekeltek koordináló bizottságot alapítottak,
egy karbantartó csoportot szerveztek stb.

5) A pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, szállodák, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők, lakóparkok és a nem önálló intézményt alkotó termek stb. megnevezésében a tulajdonnévi értékű tagokat nagy kezdőbetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagokat pedig kisbetűvel kezdve különírjuk,
például:
Keleti pályaudvar;
Katonatelep vasúti megállóhely;
Corvin mozi;
Vadszőlő szálloda;
Kis Rabló étterem;
Apacuka internetkávézó;
Vén Diák eszpresszó;
Kaiser’s szupermarket;
Korona cipőbolt;
Lukács fürdő;
Kerepesi temető;
Sasadliget lakópark;
Kossuth rádió;
Gombocz Zoltán terem (tanterem neve),
Nádor terem (a Vakok Állami Intézetének hangversenyterme).

Az intézménynévszerű megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tagok elhagyhatók,
például:
a Keletiből indul,
a Lukácsba jár úszni,
a Kis Rablóban vacsoráztak,
a Kossuthon hallottam.

Az intézménynévszerű megjelölések -i (-beli) képzős származékában meghagyjuk a nagy kezdőbetűket is, a különírást is,
például:
Keleti pályaudvari,
Tabán mozibeli,
Kis Rabló éttermi.

A mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők, lakóparkok, szállodák, panziók, termek stb. neve lehet intézménynév is,
például:
Corvin Budapest Filmpalota,
Vadszőlő Szálloda,
Sport- és Rendezvényközpont,
Rózsakert Bevásárlóközpont,
Szt. Lukács Gyógyfürdő és uszoda,
Fiumei Úti Nemzeti Sírkert,
Erzsébet Szálloda,
Platán Panzió,
Klasszik Rádió,
Csontváry Terem,
Derkovits Terem.

6) A rendezvények, rendezvénysorozatok, társadalmi és politikai mozgalmak, programok stb. nevét ajánlatos kis kezdőbetűvel írni,
például:
jövőkutatási konferencia,
nemzetközi orvoskongresszus,
legkörkutatási szimpózium,
termoanalitikai tudományos ülésszak,
erdészeti és faipari tudományos napok,
a magyar nyelv hete,
fásítási hónap,
országos középiskolai tanulmányi verseny,
15. nemzetközi könyvfesztivál,
De intézménynévként a nagy kezdőbetűs írás is elfogadható,
például:
Budapesti Nemzetközi Vásár,
Szegedi Szabadtéri Játékok.

7) Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek, szervezeteknek stb. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk, mint a magyar intézményneveket,
például:
az Egyesült Nemzetek Szervezete;
az Észak-atlanti Szerződés Szervezete;
a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma;
Nemzetközi Valutaalap.

Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket,
például:
a francia külügyminisztérium jegyzéke;
a lengyel hadsereg;
az olasz fémipari szakszervezetek;
az osztrák légitársaság.

Csillagászati elnevezések

1) A csillagok, csillagépek, bolygók, holdak stb. nevében minden szót nagybetűvel kezdünk,
például: Fiastyúk, Ikrek, Orion, Tejút, Merkúr, Dél Keresztje, Nagy Medve.

Az -i (beli) képzős alakokat a következőképpen írjuk: vénuszi, holdbeli, Nagy Medve-beli stb.

Ha a föld, a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk, nagybetűvel kezdjük,
például: a Hold távolsága a Földtől.

A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználat felesleges,
például: föld körüli utazás, a hold szépen világít, a nap sugarai.

2) Ha egy csillagászati név utolsó tagja köznév (felhő, köd, üstökös stb.), kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz,
például: Magellán-felhő, Androméda-köd, Hale-Bopp-üstökös, Kopernikusz-kráter.

A melléknévképzős származékokban megőrződik a nagy kezdőbetű,
például: Androméda-ködbeli.

A kitüntetések és díjak nevei

1) A következőképpen íródnak:
a) Ha a név előtagja tulajdonnév, akkor a díj, érem, emlékérem stb. szót a tulajdonnévhez kötőjellel kapcsoljuk,
például:
Kossuth-díj, Nobel-díj, Erkel Ferenc-díj, ICOMOS-díj;
Eötvös Lóránd-emlékérem, NOB-érdemérem.

Az ilyen nevek -s képzős származékában az alapformát változatlanul megtartjuk,
például:
Kossuth-díjas, Nobel-díjas, Erkel Ferenc-díjas, ICOMOS-díjas,
Eötvös Lóránd-emlékérmes, NOB-érdemérmes.

b) Ha a díj, érem, emlékérem stb. szó jelzővel bővülve kapcsolódik egy tulajdonnévhez, akkor elhagyjuk a kötőjelet, a jelzőt és a díj, érem, emlékérem stb. szót pedig kis kezdőbetűvel írjuk,
például:
Gundel művészeti díj; Ybl építészeti díj.

c) A díj, érem, emlékérem stb. az elnevezés szerves részeként birtokos vagy minőségjelzős szerkezetet alkothat egy előtaggal, ilyenkor minden tag nagy kezdőbetűvel írandó,
például:
Akadémiai Aranyérem,
a Francia Köztársaság Becsületrendje,
Magyar Érdemrend stb.

d) A díj, érem, emlékérem stb. köznevek olyan előtaghoz is járulhatnak, amely önmagában nem tulajdonnév, de az elnevezésben tulajdonnévi értéket kap. A tulajdonnévi értékű előtag állhat egy vagy több szóból. Ezeknek minden elemét nagy kezdőbetűvel írjuk. A díj, érem, emlékérem stb. köznevek azonban kis kezdőbetűsek, és kötőjel nélkül kapcsolódnak,
például:
Életfa díj,
Korona éremrend,
Közép-európai Örökség díj,
Pro Urbe díj,
Pro Universitate díj.

e) A kitüntetések és díjak fokozatait, illetőleg típusait jelölő szavakat, kifejezéseket kis kezdőbetűvel írjuk,
például: a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal

f) Néha névvé válhat a díjtípus összetett szóból álló megnevezése is,
Például: Citromdíj, Sajtódíj, Toleranciadíj.