Az átírás elvei
1) A szépirodalmi művekben, a sajtóban, a közoktatást szolgáló kiadványában a nem latin betűs írású nyelvekből átvett tulajdonneveket és közszavakat a magyar ábécé betűivel, lehetőleg egyenesen a forrásnyelvből (tehát másnyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Átíráskor az idegen hangsort (pl. kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort együtt figyelembe véve (pl. az orosz, az arab, a görög, esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetve az ezeknek megfelelő magyar betűkkel.
A magyaros átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ.
Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg, hagyományos formájában használjuk.
2) A magyaros átírású tulajdonneveket és közszavakat a bennük szereplő betűk magyar hangértéke szerint kell olvasni,
például: Hérakleitosz, Odüsszeusz, Periklész; Gogol, Tolsztoj, szputnyik; Sanghaj, Hirosima; Dzsulfikár, Szaladin, stb.
3) Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyaros átírás szabályait kiadványok tartalmazzák.
4) A szaktudományok, az idegenforgalom, a postaforgalom, a felsőoktatás, a tudományos ismeretterjesztés területén továbbá a térképeken olyan átírást is szokás alkalmazni, amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak, vagy elterjedten ismernek, amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak, vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol.
A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) mindenkor a saját érvényes szabályait követi.
A toldalékok kapcsolása
A nem latin betűs írású nyelvekből átírt tulajdonnevekhez és közszavakhoz ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar tulajdonnevekhez és közszavakhoz,
például: Tobrukig, Szöulnál, Csehovtól, Csajkovszkijjal, Plitarkhosszal, száriban, tatamin; Szapphóé, kamikázék; arisztotelészi, kuvaiti, tel-avivi, Hriszto Botev-i, Velikije, Luk-i; dzsúdózna.
Az átírás elvei
1) A szépirodalmi művekben, a sajtóban, a közoktatást szolgáló kiadványában a nem latin betűs írású nyelvekből átvett tulajdonneveket és közszavakat a magyar ábécé betűivel, lehetőleg egyenesen a forrásnyelvből (tehát másnyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Átíráskor az idegen hangsort (pl. kínai esetében) vagy az idegen betű- és hangsort együtt figyelembe véve (pl. az orosz, az arab, a görög, esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal, illetve az ezeknek megfelelő magyar betűkkel.
A magyaros átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ.
Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg, hagyományos formájában használjuk.
2) A magyaros átírású tulajdonneveket és közszavakat a bennük szereplő betűk magyar hangértéke szerint kell olvasni,
például: Hérakleitosz, Odüsszeusz, Periklész; Gogol, Tolsztoj, szputnyik; Sanghaj, Hirosima; Dzsulfikár, Szaladin, stb.
3) Az egyes nem latin betűs nyelvekre vonatkozó magyaros átírás szabályait kiadványok tartalmazzák.
4) A szaktudományok, az idegenforgalom, a postaforgalom, a felsőoktatás, a tudományos ismeretterjesztés területén továbbá a térképeken olyan átírást is szokás alkalmazni, amilyet az adott nyelvet beszélő országban hivatalosan előírnak, vagy elterjedten ismernek, amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak, vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol.
A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) mindenkor a saját érvényes szabályait követi.
A toldalékok kapcsolása
A nem latin betűs írású nyelvekből átírt tulajdonnevekhez és közszavakhoz ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat, mint a magyar tulajdonnevekhez és közszavakhoz,
például: Tobrukig, Szöulnál, Csehovtól, Csajkovszkijjal, Plitarkhosszal, száriban, tatamin; Szapphóé, kamikázék; arisztotelészi, kuvaiti, tel-avivi, Hriszto Botev-i, Velikije, Luk-i; dzsúdózna.
Felhasznált tartalom
Könyv:
Magyar Tudományos Akadémia – A magyar helyesírás szabályai (2017)
Jogdíjmentes képek:
Az adott képre kattintva eljutsz a forráshoz